Köln jól jött

Olvasva a napokban megjelent cikkeket a kölni esetről, a megrendülésen túl (amit hol az áldozatok megdöbbentő száma, hol az eltussolás hihetetlen ténye okozott), leesett, hogy itt tulajdonképpen már rég nem Kölnről van szó.

A  kölni eset egy ürügy, egy mellékes dolog, amit úgy mellesleg megemlítenek, aztán gyorsan rátérnek valami teljesen másra. Egy egyszerű ugrással, anélkül, hogy bármennyire is foglalkoznának ezzel a nagyon is valóságos helyzettel, vagy világraszóló általánosításokat fogalmaznak meg a muszlim kultúráról, a bevándorlókról stb., vagy, ami még ijesztőbb, arról tudomást sem véve, hogy itt áldozatokról, emberekről van szó, akárcsak a párizsi esetnél, konkrétan ujjonganak, hogy na végre, most jól megbukott a menekültbefogadó politika.

Viszont az a helyzet, hogy nem csak a menekültelleneseknek jött jól Köln. Természetesen voltak olyanok is, akik az eset kapcsán a nők ellen elkövetett erőszakról beszéltek. Sok esetben ilyenkor párhuzamokat vonnak, hogy megpróbálják lecsillapítani a kedélyeket, és hogy elkerüljék vagy visszafordítsák a bűnbakképzés folyamatát. Ezeknek a cikkeknek nagyon igazuk van abban, hogy ilyen esetek sajnos nagyon sokszor történnek nálunk is. A nők ellen elkövetett erőszak létező probléma. Tapasztaljuk a mindennapi életben, vagy éppen azzal szembesülünk, hogy ezeket az eseteket eltussolják, nem vizsgálják ki őket rendesen, vagy épp a rendőrségig sem jutnak el, mert az áldozat nem tesz feljelentést. És vannak olyan helyzetek, melyek kapcsán azért nem történik semmi, mert úgy tűnik, ez természetes (pl.: ha egy buliban megfogdosnak).

Viszont ezek a dolgok Kölntől függetlenül (is) igazak. Nincs szükség erre a kontextusra ahhoz, hogy erről beszéljünk. Amikor pedig a támadott csoportot (jelen esetben a menekülteket) akarjuk ilyen érveléssel védeni, az ugyanúgy demagógia, mint azt állítani, ez az eset bizonyíték arra, hogy minden egyes muszlim férfi erőszaktevő. Egyszerűen az, hogy ilyen nálunk is történik, nem válasz arra, hogy mi történt most Kölnben. A támadókat ezzel nem lehet felmenteni (valószínűleg nem is az a céljuk azoknak, akik így érvelnek), de egyszerűen nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna ott akkor, csak azért mert máskor, máshol, mások által is szokott ilyen történni.

Szerintem nagyon veszélyes mind az, ha az esetet csupán kontextusnak használjuk arra, hogy beszéljünk a nők ellen elkövetett erőszakról Európában vagy általánosan, mind az, ha európai férfiak által elkövetett erőszakról kezdünk beszélni. Kölnről nem szabad nem tudomást venni és nem szabad sem a „minden menekült agresszív erőszaktevő”, sem a „de nálunk is van ilyen” logikát alkalmazni, mert mindkettő leegyszerűsítő. Lehet az Európában nők ellen elkövetette erőszakról beszélni, de nem úgy, hogy tulajdonképpen Kölnben nincs semmi újdonság. Mert valami történt, valami megváltozott ezekben az európai nagyvárosokban. Tavaly is volt Köln, tavaly is volt szilveszter, de tavaly nem volt több száz feljelentő, akik szexuális zaklatásért tettek panaszt. Ha ezt az egyszerű összefüggést nem vagyunk hajlandóak észrevenni, semmit sem tettünk a menekültekért, sőt valószínűleg rontottunk a helyzeten. Ha nem vagyunk hajlandóak felmérni a valós kockázatokat, a valódi veszélyt és úgy teszünk mintha semmi sem történt volna, az elégedetlenkedők türelme előbb-utóbb elfogy, mert a saját logikájuk szerint minden egyes ilyen eset az ő igazukat bizonyítja.

De mi idézne elő változást a menekültek és befogadók közti kapcsolatban, ha egyszerűen úgy teszünk, mintha nem létezne kulturális különbség és ebből fakadó konfliktus, és nem léteznének nagyon súlyos traumák, amelyek valószínűleg nem fogják megkönnyíteni az együttélést? Hogy lehetne esély bármiféle integrációra, kompromisszumra, konszenzusra, ha arra sem vagyunk hajlandóak, hogy elismerjük, hogy erre szükség van, és a békés egymásra találás egyszerűen ezen a szinten nem fog magától bekövetkezni?

Köln jól jött sok mindenkinek. De hogy kik lesznek az igazi haszonélvezők, még nem dőlt el.

Edina_shut_the_fuck_up

Agnes Cecile

Hozzászólás

Hozzászólás