Költészeti gyakorlatok

FLY PIECE

Fly.

(Yoko Ono)

Emeljük fel a szívünket.

Süssünk fel a napra. Gyakoroljuk novembertől márciusig.

Olvassuk fel hangosan az Odüsszeiát. Ismételjük meg a műveletet úgy, hogy kitöröljük és emlékezetből pótoljuk az utolsó szót. Minden alkalommal töröljük ki az utolsó szót. Folytassuk, amíg elfogy.

Tanuljunk repülni. Először a szobában gyakorlatozzunk, majd ha sikerült egymás után kétszer, kapaszkodás nélkül körbeszárnyalni a csillárt, merészkedjünk ki a lépcsőházba.

Vonuljunk le egy nagy folyó torkolatához. Mossuk át egy szűrőn, amíg olyan tiszta lesz, mint forrás korában. Munkánk végeztével költözzünk át a következő torkolathoz.

Romain Laurant

Romain Laurant

Feküdjünk le egy gyalogátjáró közepére. Ne moccanjunk. Ezt gyakoroljuk egész nap.

Egy hétre költözzünk be nagymamánk naftalinszagú szekrényébe. Öltözzünk be azokba a ruhákba, amelyekben tizenöt, húsz, harminc, negyven, ötvenévesen szépnek látta magát. Tetsszünk bennük magunknak. Lássuk a ruhákat szépnek.

Lassítsuk le a beszédünket, a mozdulatainkat. Járjunk olyan lassan és óvatosan, mint egy nyolcvanhat éves. Majd biciklizzünk olyan nyaktörően, mint egy tizenöt éves. Ne essünk ki a ritmusból.

Színházelőadás után az ismételt felszólítások ellenére is maradjunk a nézőtéren. Meneküljünk a díszletbe, ha ki akarnak vezetni. Ne értsük, a kijárat hová vezet.

Repessünk. Fogjunk az örömünkkel madarat.

Tanuljuk meg a reklámokat a tűzfalakon, a plakátokat a hirdetőtáblákon, a kirakatokat, a függönyök mintáját a blokknegyed ablakaiban. Tíz év múlva emlékezetből lássuk fel.

Tengerparton feküdjünk hasra a homokban. Bokától lefelé figyeljük meg a mellettünk elhaladókat. A nagylábujjakból olvassuk ki a nemüket, korukat, egészségi, boldogsági állapotukat. Hogy épp mit néznek. Szeressünk bele egy nagylábujjba.

Üljünk ki a járdára egy halászbottal. Intsük csendre a járókelőket. Halásszunk estig.

Egy órán keresztül mindennap ugyanabban a napszakban figyeljük meg az eget. Olvassuk ki a felhők formájából, milyen hónap van. Tanuljuk meg megkülönböztetni az alföldi és a felföldi felhőket. Ugyanez a gyakorlat tengerekkel: a hullámok alakjáról, tarajukról állapítsuk meg hőmérsékletüket, sótartalmukat, ízüket.

Gyakoroljuk a szobában a lélegzetünk visszatartását. Jussunk el két percig. Érezzük a dobhártyánkra, a szemünkre nehezedő víztömeg nyomását. Nézzünk ki az ablakon, mint az akvárium falán.

Kukorékoljunk minden reggel pontban négy óra harmincháromkor.

Ringassuk tengeri álomba a felfújható játékpingvint.

Költözzünk egy hónapra disznóólba, járjunk négykézláb, együnk vályúból. Orrontsunk. Addig maradjunk, amíg megtanuljuk az orrunkkal megvetni az ágyat, felszedni a parkettát, kiszagolni a szarvasgombát.

Magyarázzuk az embereknek a tűzoltótorony tetejéről, a tévéstúdióból, a plázában, az óvódában, az elmegyógyintézetben, az öregotthonban, a parkban és a ravatalozóban, hogy ne aggodalmaskodjanak a ruháik felől, inkább tekintsenek a mezők liliomaira. Hasonlítsuk össze az eredményt.

Peter Marquez

Peter Marquez

Egy órán keresztül sétáljunk magnóval egy forgalmas főutcán, vegyük fel a körülöttünk zajló beszélgetéseket. Egymáshoz viszonyított hangmagasságuk alapján kottázzuk le őket. Egy félhanggal szállítsuk le. Egy félhanggal emeljük fel. Írjuk vissza szavakká, másnap a főutcán hangosbemondóval olvassuk fel. Különösen figyeljünk a gyerekek, az idegenek, a madarak reakcióira.

November végén feküdjünk le aludni éjszakára egy boltbejárat elé, a szellőzőnyílásra. Ne nézzünk senkire. Érezzük, ahogy elfagynak az ujjaink. Ne sírjunk, amikor valaki a saját kabátját veti le, hogy betakarjon. Írjunk tovább.

Szedjük fel egyenként a lehulló leveleket. Rajzoljunk egy fát.  Ragasszuk fel őket az ágaira. Vigyázzunk, hogy mindegyik levél a szomszédja mellé, a saját ágára kerüljön.

Szánjunk rá egy hetet a legyek megszelídítésére. Magyarázzuk el nekik a nyitott és a csukott ablak közti különbséget.

Csirkebontó üzemben tanítsuk be a Feltámadás-szimfóniát.

Havazzunk le pitypanggal egy sípályát.

Szokjunk le az alvásról.

Süssünk törhetetlen mézeskalácsszívet.

Homályosítsunk ablaküveget homokkal.

Számoljuk össze a csillagokat. Másnap este kezdjük újra.

Egy hónapig mindenhová járjunk sárgában. Készítsünk feljegyzéseket az emberi természetről egy sárga jegyzetfüzetbe. Cseréljük kékre. Hasonlítsuk össze a feljegyzéseinket. Egy hónapra szegődjünk el takarítónak ugyanahhoz a céghez, amelynek korább a középvezetője voltunk, és miközben volt kollégáinkat porszívózzuk körbe, beszélgessünk velük ugyanazokról a témákról. Süssük el ugyanazokat a vicceket. Hasonlítsuk össze a feljegyzéseinket.

Lakkozzuk sárgára a körmünket, fessük az arcunkat a leggyűlöltebb párt színeire, öltsünk csörgősipkát, pattanjunk háromkerekű biciklire és énekeljünk egy pionírindulót. Karikázzuk így körbe a várost. Figyeljük meg magunkat: kinek a közelében halkul el a hangunk, ki elől térünk ki, ki előtt vágunk át, kinek intünk be, ki felé pislogunk bocsánatkérően, a sipkánk csörgőit rázva. Az elkövetkező napokban keressük ugyanazoknak az embereknek a társaságát. Aggályosan figyeljük meg a viselkedésünket.

Nyissunk csigaháztartási boltot.

Tanuljunk meg a macskánktól játszani az üres szobában.

Valahol felejtsük ott a laptopunkat.

Faragjunk szitakötőtűt.

Figyeljük meg a varjak rajzását a város fölött. Rajzoljuk meg minden egyes madár röppályáját. Szúrjuk ki, ha egy madár repülési íve eltér a rajzás irányától. Másnap ismerjük fel a rajban.

Egész nap járjuk a várost gyalog, busszal, villamossal, trolival, liften és mozgólépcsőn, az emberek beszélgetését hallgatva. Gyűjtsünk be minden azért szót. Otthon dobjuk kalapba, rázzuk össze, egyenként húzzuk ki őket. A kihúzás sorrendjében írjuk köréjük a hiányzó mondatokat. Másnap szolgáltassuk vissza őket a tulajdonosoknak.

Romain Laurant

Romain Laurant

Éjszakára takarjuk be a vázában a virágot az illatával.

Készítsünk üres konzervdobozból, nejlonharisnyából, drótból és madzagból hegedűt. Tanuljuk meg rajta a Bach Ciacconát.

Prédikáljunk a halaknak.

Fessünk tengert úszással.

Énekeljünk kórust.

Meszeljünk körzővel.

Tartsunk hidat a békáknak az autópályán.

Várjunk.

Éjszaka autózzunk lámpák nélkül, hogy ne ütközzünk éjjeli lepkékkel.

Építsük vissza a széttaposott hangyabolyt, mielőtt jönne az eső.

Kérjünk fel az utcán minden szembejövőt táncolni. Ne csüggedjünk el a visszautasítástól: nem tudhatjuk, ki lesz az, aki körbekeringőzi velünk a sétateret.

Iratkozzunk be faiskolába. Nőjünk.

Egy hónapig egyáltalán ne beszéljünk, a könyveinkkel és a macskánkkal sem. Még álmainkban sem. Majd vigyázzunk, hogy az első mondatot idegen nyelven mondjuk ki.

Hozzászólás

Hozzászólás