Helyzet kinyújtott karral – esszéperformansz

Az Oliver Zahn által írt és rendezett, Sara Tamburini által előadott esszéperformansz a 2017-es Temesvári Eurorégiós Színházi Fesztiválon (TESZT) mutatkozott be. A szem(forgató) a performansz szövegét közli Székely Örs fordításában, a képek különböző előadásokon készültek.

  1. Prológus

Sara jelenete. Középen áll a rámpánál, jobbra vonul, majd vissza a rámpához.

2. Helyzet kinyújtott karral.

Sara felemeli a kart.

Ez a testtartás a témája ennek a gyakorlatnak.

A gyakorlat címe: HELYZET KINYÚJTOTT KARRAL.

Ez a gyakorlat elrendezése: Egy hang – ez a hang – és egy test a térben – ez a test, Sara – aki ezt a pozíciót felveszi.

Pontosan ezt a pozíciót figyeljük meg.

Sara ránéz karjára. Ezután lassan megfordul maga körül.

  1. Meghatározás

*3.1

Erről a testtartásról van szó ebben a gyakorlatban.

*3.2

Próba. Ez nem az a testtartás, amelyről szó van ebben a gyakorlatban.

Kijáratpozíció.

*3.3

Próba. Ez a testtartás nem témája ennek a gyakorlatnak.

Kijáratpozíció.

*3.4

Próba. Ez a testtartás sem témája ennek a gyakorlatnak.

Kijáratpozíció.

*3.5

Próba. Nem.

Kijáratpozíció.

*3.6

Próba. Ez a testtartás sem az, amely a gyakorlat témája lehetne.

Kijáratpozíció.

*3.7

Próba. Erről a testtartásról nincs szó ebben a gyakorlatban.

Kijáratpozíció.

*3.8

Ez a gyakorlat egy performatív esszé ennek a testtartásnak a művészettörténetéről.

  1. A jobb kar kinyújtása

Ez a testtartás szokatlan a testnek, olyan póz, amelyet ritkán veszünk fel.

Végrehajtásához erő és koncentráció szükségeltetik.

A jobb kar kinyújtása esetén a stabilizáláshoz főképp a musculus latissimus dorsi, a musculus trapezius, a musculus supraspinatus és a musculus triceps brachii kerül terhelés alá.

A kéz kinyújtásához a felszíni és a mély extenzorokat vesszük igénybe.

Ezek a terhelések idő elteltével válnak láthatóvá.

Sara, mennyi ideig tudod ezt a pozíciót tartani? Válasz.

Rád hagyatkozunk.

  1. Művészet

Itt…

Sara hátrafele megy, szinte egészen a falig

itt az eredete ennek a testtartásnak.

Ez a tipikus környezete: a múzeum, a galéria, a mozi, a színpadi tér – a művészet tere. Ide tér mindig vissza.

Itt zavartalanul véleményezhető ez a testtartás, itt zavartalanul megcsodálható ez a testtartás, itt zavartalanul utálható ez a testtartás.

Itt ezt művészetnek lehet tekinteni.

Beszéljünk akkor a művészetről.

  1. A Horatiusok esküje 

*6.1

Sara azt a testtartás mutatja be, amely az 1784-ben festett, Horatiusok esküje című Jacques-Louis David-képen látható.

Szűkös belső udvart látunk, magas homokkő falakkal körülvéve.

A hátsó falon árkádok, antiknak tűnő oszlopokkal; tiszta vonalak uralják a szimmetrikus teret. Meleg, földszínű színeket használ: okker és vörös, bronz és szürke.

A kép egy apát ábrázol három fiával. Az apa három kardot tart fiaival szemben. A kardok a kép középpontjában vannak és oldalról napfény világítja meg őket. Az apa esküre szólít fel; a fivérek kinyújtott karral esküsznek.

A fiúk a kép baloldalán állnak határozottan – egyenesen-dermedten, lábaik terpeszállásban, csípőnél fogva át egymást.

Határozott tekintettel emelik a fivérek –patetikus-hősiesen– karjaikat a kardok irányába. Sisakot hordanak és lándzsát.

A kép jobb oldalán három nőalak feleltethető meg a fivéreknek – erőtlenül magukba roskadva, gyászolva: a Horatiusok lánytestvérei.

Mint egy színpadon, úgy pillantja meg a néző a szereplőket: baloldalon a fivérek, középen az apa, jobbra a nővérek.

*6.2

Ez a testtartás itt az eskü jellemző tartozékaként mutatkozik meg. Egy eskü mindig olyan, mintha önmagunkat átkoznánk el. Saját magunkra kívánunk bajt arra az esetre, ha megszegnénk ígéretünket.

Egy eskünek iránya van, címzettje, akit magával húz az, aki esküszik. A címzett az, aki felelősséget vállal az eskütevőért.

Ennél az eskünél az apát tisztelik, hogy haláláig kiáll Róma ideáljaiért.

*6.3

A forradalom előtti Franciaországban David festménye példa nélküli sikert könyvelhetett el.

Ezt az esküjelenetet a római erények archetipikus ábrázolásaként olvasták.

Egy klasszikus előképpel rendelkező köztársaság ígéretét látták benne.

*6.4

A kép azon az antik, Livius által ránk hagyott anyagon alapszik, amely a Horatiusok és a  Curiatiusok harcát beszéli el.

A római és a görög művészetben viszont egyáltalán nincs ábrázolják ezt az eskümozdulatot.

Nincs olyan ókori szöveg, mely ezt leírná.

Az ilyen módon kinyújtott kar ezen a képen fordul elő először.

Előkép nélküli gesztus, David eredeti találmánya.

  1. A labdaházi eskü & La Distribution des Aigles [A sasos lobogók kiosztása]

*7.1

Ezt a testarttást látjuk Jacques-Louis David 1791-es lavírozott tollrajzában, A labdaházi esküben.

Frontálisan nézünk egy hosszú, dísztelen termet magas tetővel, ami nézőszekrényszerű színpadhoz hasonlít.

A tér centrumában egyedülálló ember áll egy asztalnál és felolvas, izgatott embertömegtől körülvéve, egy határozatot.

Jobb kezét esküre emeli fel. A jelenlevők határozottan követik ezt az esküt, a szónok felé tenyerüket alulról ünnepi módon kinyújtva.

Egyes eskütevők karja feszesen keresztülnyújtott, másoknál laza.

A férfiakat megvilágítja a napfény, amely a nagy ablakokból szüremlik be a terembe. Kíváncsiskodók követik az eseményeket.

A teremben kitörő, extatikus hangulat uralkodik.

A jelenet az 1789-es, forradalmat előkészítő nagy  francia nemzetgyűlés megalakulását mutatja be.

Ezzel a gesztussal arra esküsznek, hogy amíg Franciaországnak nem lesz alkotmánya, addig nem fognak feloszlani.

*7.2

Hogy ezt a testtartás tényleg a labdaházi eskü tartozéka volt-e, ma már nem tudnánk megmondani.

Lehet, hogy David ezt az eseményt korábbi alkotása továbbviteleként rendezte meg.

Valószínűleg a képviselők is utánozhatták a Horatiusok esküjét, amely akkor forradalom programadó előképének számított.

*7.3

Ez a gesztus látható David 1810-ből származó festményén, a La Distribution des Aigles-en [A sasos lobogók kiosztása] is.

A kép a francia hadsereg Napoleon Bonaparte-nak tett hűségesküjét ábrázolja a sasos lobogók kiosztása alkalmával.

*7.4

A kép bal felén pompázatos baldachin alatt csillan meg Napóleon és udvartartása a reggeli napfényben.

Napóleon karja pártfogóan mutat az izgatott férfiakra, akik a kép jobb oldalán helyezkednek el.

A kiosztott zászlókat már megkapták, és a Grande Armée sötétkék uniformisa van rajtuk.

Karjuk kinyújtva emelkedik esküre Napóleon irányába. Arra esküsznek, hogy érte háborúba mennek és halálukig ki fognak állni Franciaország ideáljaiért.

A katonák meghatódottsága a kép jobb oldalán szemben áll a császár fennkölt tartásával a bal oldalon.

*7.5

Ez a testtartás köti össze David három esküjelenetét egymással.

A három képet együtt szokták kiállítani.

A bemutatott gesztusok összefüggést sejtetnek a római köztársaság, a francia forradalom és a napóleoni császárság között.

A kinyújtott jobb kar, mint a kontinuitás szignálja.

*7.6

Római erényeket és antik hőskultuszt vetít rá az akkori jelenre.

Olyan idealizáló gesztus, amely a régi korok csillogását újra föléleszthetővé varázsolja.

  1. Ben Hur

*8.1

Az a testtartás, amelyet itt Sara bemutat, fényképeken is ránkmaradt, melyek az 1899-es brodway-i Ben Hur előadást dokumentálják.

A Ben Hur egy zsidó herceg története, amely Izrael római megszállása idején játszódik.

Az egyik fekete-fehér fotón a negyedik felvonás első képét látjuk: gazdagon díszített szoba, melynek falai nehéz anyagokkal vannak kistafírozva. A földön szőnyegek.

Üdvözlőjelenet. A tér közepén követői körében idős ember ül trónján, karjait kinyújtva, sejkként mutatkozva be.

Valamivel jobbra a közepétől Ben Hur áll ízlésesen díszített római viseletben. Épp akkor lép elő és köszönti a sejket.

Ehhez pont úgy nyújtja ki jobb kezét, mint Sara.

Ben Hur tartása laza, lábai valamennyire terpeszben, bal karja testéhez hozzásimulva.

*8.2

Ezt a testtartást itt üdvözlőformulaként alkalmazzák.

Az üdvözlés kommunikatív aktus – annak segítségével nyit ki az egyik ember a másik felé.

Olyan kontaktus bevezetése, amelynek kezdetét valamilyen forma adja.

A forma, amelyet ez a kezdet itt fölvesz, a kinyújtott jobb kéz formája.

Sara, tart még? Válasz.

*8.3

A tizenkilencedik századi színházban ezt a gesztust jellemzően antik üdvözlési formaként olvasták.

Az antikvitást reprezentálta ez a gesztus a színpadon – úgy, mint ahogy a mellkason keresztbetett kezekkel való meghajlás a Távol-Keletet jelképezte.

*8.4

A Ben Hur volt a tizenkilencedik századi utazó színházi előadások csúcspontja, amely beharangozta a tömegmédiák korának kezdetét.

Húszmillió ember láthatta ezt az üdvözlő jelenetet a színpadon.

Egy egyetlen jel – ez a gesztus – tudott hát számtalan ember tudatában meggyökerezni.

9. Cabiria & Fiume

*9.1

Ez a testtartás látható a Cabiria című 1914-es olasz némafilmen is.

A film az ókori Rómában játszódik, és azt meséli el, hogy indul el megkeresni a címszereplő egy Karthágóba elrabolt római lányt.

Az egyik jelenetben a film vége felé a hős táborában két főszereplő is találkozik, Massinissa numídiai király és a római rabszolga, Maciste.

Massinissa a kép baloldalán áll dísztelen sátrában, egy cölöpnek támaszkodva. Meztelen felsőteste aranyékszerekkel díszített.

Maciste izmos herkulesi figura ágyékkötőben, hátulról lép elő a kép jobb felére.

Egy darabig Massinissa mögött áll és jobb karját köszöntésre emeli.

*9.2

Ez a testtartás itt – a színházi tradícióval összhangban –üdvözlő gesztusként mutatkozik meg.

Olaszország létrejöttének korszakában ennek a köszöntésnek a használata arra is felszólított, hogy Róma elveszett dicsőségét vissza kell állítani.

A saluto romano – római köszöntés – nevet viselte.

*9.3

A film forgatókönyvét az olasz színházi szerző, Gabriele d’Annunzio alkotta meg.

*9.4

Ugyanez a Gabriele d’Annunzio hódította meg kétezer önkéntes katonával a horvátországi Fiume kikötővárosát.

Két éven keresztül uralkodott ott egy ideiglenes államalakulat, az olasz Qurnerói Régensség művész-fejedelmeként.

*9.5

Fiuméban a saluto romanót hivatalos üdvözléssé nevezte ki.

Az ebből az időből származó filmeken és képeken is látszik ez az üdvözlés mint a tömegjelenetek koreografikus része.

Ez a testtartás itt a hatalomgyakorlás eszközeként jelenik meg.

A motívum mindig ugyanaz: D’Annunzio katonai uniformisban áll egy balkonon vagy pódiumon. A római szónokok hagyományába illeszkedve beszédet intéz a néphez, amelyet átszellemülve, előre kinyújtott karral zár be.

A hallgatóság ugyanilyen módon viszonozza a köszöntést.

Sara, viszonoznád te a köszönést? Válasz.

*9.6

D’Annunzio terveit, melyeket mindennapi beszédeiben hoz nyilvánosságra, a saluto romanón keresztül hagyatja jóvá a néppel.

Ezt a testtartás a beleegyezés eszközeként használták.

*9.7

Fiuméban hagyja el először ez a gesztus a művészet terét.

Segítségével álltak európai államok élére a magukat művésznek gondoló férfiak.

Ők megpróbálták szép alakká formázni a néptestet.

  1. Menetelés Rómába

*10.1

Sara megmutatja a testtartást, amelyet Benito Mussolini fasiszta csapatai az 1922-es római menetelésük alkalmával bemutattak.

A „menetelés” az olaszországi fasiszta párt hatalomátvétele volt, az az aktus, amely a szervezet önreprezentációjában forradalmi tettként jelent meg.

*10.2

A ránk maradt filmek és fényképek – a fasiszták propagandája – a következő jeleneteket ábrázolja: egy utcán lépked egy csapat feketeinges határozottan előre, élükön Mussolini.

Az utca mindkét oldalán fasiszták vigyázzállásban. Jobb karjuk, mint Saránál láttuk, saluto romanóra emelkedik, mialatt ők mereven előre néznek.

*10.3

Ezt a testtartást itt mint katonai köszöntést láthatjuk, amelynél a beosztottak egy felettesüknek szalutálnak.

Ez a nép élén álló géniusz kell legyen Mussolini.

*10.4

Mussolini szemeiben a saluto romano esztétikusabb, higiénikusabb és rövidebb volt, mint a polgári kézrázás.

A kézfogást a menetelés után röviddel törvényi úton betiltották és ezzel a köszöntéssel helyettesítették.

*10.5

Ez a köszöntés része volt annak a színjátéknak, mely a fasizmust az ókori Róma törvényes örököseként szerette volna bemutatni. Olaszországban így a fasizmus ideáljainak szinonimájaként tekintettek rá.

Mindenekelőtt azonban a meglevő fasiszta érzület kifejezésére is szolgált.

Később korrekt kivitelezése kellett kitermelje a fasiszta jellemet.

A kinyújtott jobb kar, mint testi fegyelmezés, a fasiszta ember előállítását tekintette céljának.

Olyan forma, melynek tartalmat kellett előállítania.

Sara, fasisztának érzed már magad? Válasz.

Mussolini meg volt róla győződve, hogy a nép esztétizálásán – stíluson és formán keresztül – előidézhető az ember belső megváltozása.

  1. Az akarat diadala 

*11.1

Ez az a testtartás, amelyet Leni Riefenstahl német rendező 1933-mas filmjében, Az akarat diadalában láthatunk.

A film a náci párt hatalomra kerülése utáni első pártkongresszusát mutatja be.

*11.2

A film hosszú szekvenciával indít, melyben egy SA-férfiakkal teli menet egyenlépésben masírozik Nürnberg felé a frankeni tájban.

A széles, három férfi szélességű katonai körmenet átküzdi magát az idilli országutakon. Verőfényes nyári nap van.

*11.3

Amikor falusiakkal vagy bámészkodókkal találkoznak, köszöntésre emelik jobb karjukat. A gesztust az út széléről nézelődők, öreg emberek és boldog kisgyerekek egyaránt viszonozzák.

*11.4

Ezt a testtartást itt szintén köszöntésként alkalmazzák.

Végrehajtása még bizonytalan, még új a legtöbb német számára. 1933-ban, röviddel a pártkongresszus előtt rendelték el hivatalossá tételét.

A bámészkodók néha a bal karjukat emelik fel, néha a jobbat, máskor a kar egyszerűen függőlegesen felfele nyúlik.

*11.5

Ezt a gesztust azelőtt a néhai festő, Adolf Hitler vezette be pártja hivatalos köszönési formájaként.

Rudolf Heß írja a témáról 1928-ban a náci pártlapban, a Völkischer Beobachterben:

„A köszöntés nagyjából két évvel ezelőtti […] bevezetése még itt-ott borzolja a kedélyeket. Ellenzői azzal a gyanúval élnek, hogy ez a fasiszták majmolása. […] Mint olyan, a kar felemelése nyújtott kézzel a legtermészetesebb köszönés. […] Még akkor is, ha a […] köszönésrendeletben a fasiszta üdvözlés hivatalos átvételét látnánk – tényleg olyan rossz lenne ez?!”

*11.6

Hitler szerint ezt a köszöntést Nagy Károly és Luther Márton is használta. Így ez egy tipikusan német üdvözlési forma lenne.

Eszerint a kinyújtott kar azt kellene jelentse, hogy a köszönő nem visel fegyvert, szóval ez egy békés gesztus.

Más nemzetiszocialista politikusok beszédeiben viszont ez a gesztus kinyújtott kardként is értelmezhető az önvédelem militarista gesztusaként.

*11.7

Az a német köszönési hagyomány, amelyre Hitler hivatkozik, nem létezik.

Ez a gesztus semmilyen forrásban nem bukkan fel, csupán a nemzetiszocialisták találmánya.

*11.8

A hatalom megragadásával a párt köszönési formája vált az egyetlen lehetséges „német köszönéssé”.

A mindennapokban két ember találkozásának viszonylatában ez minden más köszönési formát kiszorított.

A nem engedelmeskedés büntetést vont maga után. Ennek a testtartásnak a láthatósága ki lett kényszerítve.

*11.9

A német köszöntés ugyanakkor ezzel egyidőben szigorú cenzúrának volt alávetve.

Az ún. „nem-árják” és a fogvatartottak nem köszönhettek így.

A farsang ideje alatt sem szabadott a köszönést végrehajtani hogy ne tegyék azt nevetségessé.

Sara, nevetségesnek találod ezt a köszönést? Válasz.

*11.10

E testtartás nemzetiszocialista használatában összekeverednek a köszönés alkalmazásának eddigi formái.

Az előre kinyújtott jobb kar a nyelvi formulával való kapcsolata révén egyrészt köszönés volt, másrészt egy minden alkalommal megújított hűségeskü a Führernek.

  1. Olimpia – A népek ünnepe

*12.1

Ez a testtartás Leni Riefenstahl Olimpia – A népek ünnepe című dokumentumfilmjében is megjelenik.

A film az 1936-os berlini Nyári Olimpiai Játékokat mutatja be.

*12.2

Indításként a megnyitó ceremóniát látjuk az egyes országok atlétáinak bevonulásával. A csapatok egymás után vonulnak el egyenlépésben a nézők tribünjei előtt, hogy azután elfoglalhassák saját helyüket a stadion közepén.

A negyvenkilenc csapatból pár esetében láthatjuk ezt a testtartást.

Menetelés közben előrenyújtják karjukat és felpillanatanak a tribünökre: köszöntik a közönséget és a jelenlevő állami méltóságokat.

*12.3

Az osztrák, olasz és görög csapatok köszönnek így.

A francia és német atléták is hasonlóan cselekednek.

Ugyanúgy, mint a kolumbiai, kanadai, afgán, ész és magyar csapatok.

*12.4

Az olimpiai bizottság látszólagos antik eredetére hivatkozva ezt a gesztust az atléták hivatalos „olimpiai köszöntésének” nyilvánította 1896-ban.

Sportolóköszönés.

*12.5

Görögörszágban a kinyújtott jobb kart 1936-ban az ottani rezsim hivatalos köszöntésként vezette be, hogy az ország régi hírnevéhez társíthassa e látszatra antik gesztust.

A köszönés mint a történelmi legitimitás záloga.

*12.6

1942-ig az Egyesült Államok iskoláiban a nemzeti zászlóra tett reggeli hűségesküt ebben a testtartásban hajtották végre.

Az első modern köztársaságként az USA magát a római köztársasági hagyományok örökösének tekintette.

A kinyújtott kar eskütétel a respublika ideáljaira.

*12.7

A közönség akkoriban azzal a kérdéssel szembesült, hogy most akkor melyik atléta melyik hagyomány szellemében köszön.

Hogy a rezsim iránti rokonszenvüket fejezték ki, vagy az olimpiai hagyomány előtti tiszteletet, vagy csupán hazájuk szokásait követték, nem tudni.

Lehetetlen volt e gesztusokat egymástól megkülönböztetni.

Sara, te mit szeretnél tulajdonképpen ezzel a gesztussal mondani? Válasz.

*12.8

A rendezvény kontextusa kettős volt: az olimpiai játékok mint az antikvitáshoz való viszony következménye és a nemzetiszocializmus az ő völkisch-germán gyökereivel.

Két egymásra tevődő és egymást befolyásoló kontextus.

*12.9

A nézők többsége – leginkább németek, de sokan a szomszédos országokból is – viszonozták az atléták köszöntését, mivel ők is felemelték jobb karjukat.

Hasonlóan köszönt több államfő a dísztribünökben.

*12.10

Különösen vitatott volt az osztrák csapat köszöntése – az akkori német médiában ezt úgy interpretálták, hogy Ausztria népe is a Reich részévé akar válni.

1945 után az atléták cáfolták ezt az értelmezést: ők csak az olimpiai köszöntést gyakorolták.

  1. Quo vadis

*13.1

A Quo Vadis című 1951-es amerikai mozifilmben is látható ez a karmozdulat.

A film az ókori Rómában játszódik Nero idején és a keresztényüldözéseket tematizálja – gazdag produkció, sok tömegjelenettel.

A két fő ellenség a római legátus, Marcus Vinicius és Nero császár, akit dekadens diktátorként ábrázol a film.

Az egyik központi jelenetben egy diadalmenet alkalmával üdvözli egymást a két főgonosz, kinyújtott jobb karral.

Nero esetében a köszöntés az erkélyről hanyag és ernyedt, Vinicius esetében viszont, aki harci kocsijából dől ki, megfeszített.

*13.2

Ebben a filmben ez a testtartás ismét tipikus római köszönésként mutatkozik be.

Róma ugyanakkor már nem idealizálva jelenik meg, mint a tizenkilencedik században.

A megmutatott Róma totalitárius katonai diktatúra, amely a keresztények szisztematikus üldözését gyakorolta. Felvonulásokat látunk és nagyzoló architektúrát.

*13.3

Az ókori Rómát az ötvenes években a második világháborúban szerzett tapasztalatok fényében mutatták be.

A „római köszönés” és a „német köszönés” egymást fedik el az észlelés számára.

  1. Erzschiller-tánc & Meese-per

*14.1

Sara itt úgy emeli fel karját mint ahogyan Jonathan Meese tette azt 2013-ban, a mannheimi nemzeti színházban bemutatott Erzschiller generális tánca nevű performanszakor.

Akkor a fehér színpadi térben számtalan eszköz, többek között egy gumiufó, egy zászló plasztik birodalmi sassal és egy használatra szánt kirakatbaba került a művész köré.

Meese, fekete tréningbe öltözve, fején hegyes tetejű vassisakkal állandóan mozog: körberohanja a színpadot és emellett önkényesen kinyújta jobb karját előre újra és újra.

A performansz egyórás monológ a „művészet diktatúrájának” fölényéről.

*14.2

Meese erre a testtartásra annak „karlendítésként” [Hitlergruß] történő használatán keresztül tekint.

Számára ez olyan jel, amelynek hatalmát meg kell törni.

Meese szerint  a „karlendítést” fel kell szabadítani a rárakódott jelentésektől.

*14.3

Ezért Meese a „karlendítést” az ő saját művészeti praxisába vezeti be.

Ő ezt a gesztust tabutalanítani szeretné, és (szavaival élve) „semlegesíteni, valamint az eljövő generációk számára hasznossá tenni”.

Így puszta dekorációként mutatja be.

Meese számára ez a testtartás szokássá vált, mondhatni kisajátította.

Sara, abba szeretnéd hagyni? Válasz.

14.4

A performanszban végrehajtott „karlendítés” miatt a mannheimi állami ügyészség Meese ellen eljárást indított uszítás vádjával.

Ez a testtartás tiltott. Láthatatlannak kell maradnia.

Mint „karlendítés”, a német büntető törvénykönyv §86a és §130 negyedik bekezdésébe ütközik.

*14.5

  • 86a, „Alkotmányellenes szervezetek jelképeinek használata” – bármilyen szándékkal is hajtanák végre, a jogalkotó büntetés terhe alá helyezi ennek a testtartásnak a közszemlére tételét – kivételt képez a művészet és a tudomány céljaira történő használat.

Ez a művészet szabadságának értelmében megalkotott kivétel különbséget hoz létre művészet és nem-művészet között, két egymástól különböző teret határozva meg.

A művészet és a politika terét.

*14.6

  • 130, „ Az uszítás” a karlendítést kiegészítésképp azért helyezi büntetés hatálya alá, hogy az ne sérthesse az áldozatok méltóságát vagy a köznyugalmat azáltal, hogy valaki a nemzetiszocialista diktatúrával egyetért vagy azt dicsőíti.

Pontos jogi meghatározása a „karlendítésnek” nem létezik. Ami releváns, hogy mint olyat, föl lehet ismerni.

*14.7

Ezzel a köszönéssel tilos kinyilvánítani a jobboldali meggyőződést.

Azért tilos a törvény szerint, mert a szélsőjobboldali emberek is élhetnek az önkifejezés szabadságával. A meggyőződés tilalma alaptörvénybe ütköző lenne.

*14.8

A karlendítés azért tilos a törvény szerint, mivel közszemlére tétele kisebbségek elleni erőszakra hívhat fel.

Mivel a nemzetiszocializmus áldozatai és azok utódai e köszönésen keresztül kigúnyolhatóak.

Ez a testtartás sértés,  ezt veszély követheti.

*14.9

Meese ellen nem sokkal később megszűnt az eljárás.

Az ügyészség indoklásában a felemelt jobb kar itt művészi cselekedetként valósul meg.

*14.10

A felemelt kar egy, a kasseli egyetemen Jonathan Meesével készült 2012-es interjú alkalmával is látható.

Az interjú alatt Meese egy előadóban ül egy piros fotelen a Spiegel magazin két újságírónőjével szemben.

Ő arra használja ezt az alkalmat, hogy a „művészet diktatúrájának” felsőbbrendűségét hirdesse. Ezt ezzel a bizonyos testtartással illusztrálja és magyarázza:

„Nagyon szívesen mászkálok így a műhelyemben körbe-körbe, […] mert ez jó, és mert felélénkíti a testet”.

*14.11

Meese avval érvel, hogy a művészet játék, és emiatt a köszönés így nem hat politikai jellegűnek.

Meese arra hívja fel a figyelmet, hogy a művészet egy teljesen ideológiasemleges, hermetikus tér.

Művészet a művészet kedvéért.

Meese bizonygatja, hogy a hétköznapokban sose nyújtaná így ki a karját.

Sara, te kinyújtanád így a karod a hétköznapokban? Válasz.

*14.12

A bázeli újságban Tilman Allert Meese ezen gesztusát intellektuális ötlettelenségként és vulgaritásként értelmezi.

Továbbá: „a köszöntés jelentése pont azáltal súlyosbodik, hogy nem használják, hogy már eltűnt a nyilvános térből”.

*14.13

Lothar Müller kommentárja a Süddeutschen Zeitungban:

„Senki sem tudja leváltani a kontextust, amelyben épp cselekszik. Meese nem tudja meggátolni, hogy az ő fikcióban fogant karlendítő pózaival szemben a NSU [Nemzetiszocialista underground]-per politikai  mérlege álljon szemben.”

Sara, szívesen provokálsz? Válasz.

*14.14

Meesenek 2013 július 18-tól az interjúban történő kétszeres karlendítéséért törvényszék előtt kellett felelnie. A vád: „alkotmányellenes szervezetek jelképeinek használata”.

A művészt felmentették.

Az indoklásban az állt, hogy az interjúban művészi performanszról volt szó.

És: „eléggé nyilvánvalóvá vált, hogy a vádlott” ezzel a testtartással nem „a demokrácia eltörlésére […] szólít fel”.

És: „a vádlott ezzel sem a demokratikus jogállamot, sem a politikai békét, illetve köznyugalmat nem veszélyeztette”.

*15.1

Az ügyészség sikertelenül fellebbezett.

  1. Rütli-eskü 2010 

*15.1

Ezt a testtartást 2010-ben az arra járók megfigyelhették a nemzeti érzelmű svájciak pártjának Rütli rétjén tartott rendezvényén.

Az egyik résztvevő előrenyújtotta jobb karját, miközben elhangzott a schilleri Tell Vilmosból jól ismert Rütli-eskü, amely a svájci konförderáció alapítását idézte meg.

*15.3

Az eskütevőket ennek a gesztusnak a közszemlére tételéért pénzbüntetés kifizetésre ítélték.

2014 májusában a svájci szövetség bíróság felmenti őket az ítélet alól.

Így szól: „a […] karlendítés végrehajtása nem […] jelent faji diszkriminációt, ha azzal csupán az egyén nemzetiszocialista megyőződése fejeződik ki. Akkor válik bünthethetővé, ha ezzel a gesztussal […] nemzetiszocialista tevékenységre buzdítanak.”

A svájci jogban ez a testtartás, mint olyan, nem tiltott.

Sara, mit gondolsz, be kellene tiltani ezt a testtartást? Válasz.

*15.4

Az ítélet vitát szított.

Sabine Simkhovitch-Dreyfus, a Svájci Izraelita Hitközségek Szövetségének alelnöke mondta: „a karlendítést, amely egy különösen szégyenletes, rasszista ideológia helyettesítéseképp mutatkozik meg, soha sem szabadna engedélyezni”.

  1. HELYZET KINYÚJTOTT KARRAL, Második rész

*16.1

Ezt a testtartást most is láthatjuk. Itt. Ebben a gyakorlatban. A gyakorlat címe: HELYZET KINYÚJTOTT KARRAL.

*16.2

A HELYZET KINYÚJTOTT KARRAL 2014-ben jött létre a Bayrischen Theaterakademie produkciójaként.

A premier tervezett dátuma 2014. december 16., a tervezett helyszín pedig a Prinzregententheater akadémiai stúdiója, a Bayrischen Theaterakademie egyik terme.

  1. december 12-én, négy nappal a tervezett bemutató előtt az előadást elhalasztották.

Erre az adott okot, hogy az intézmény vezetése megfontolta a lehetséges nyilvános reakciókat a mű tárgyával, ezzel a gesztussal kapcsolatban.

Attól tartottak, hogy a kontextusból kiragadott képek vagy összefüggéstelen leírások félreértésekhez vezetnek ezzel a művel kapcsolatban.

Azonkívül a gesztus felmutatásának tervezett helye is problematikussá lett – a Prinzregententheater a „nép színházaként” fungált a nemzetiszocialista időszakban, és annak környékén található az egykori Hitler-lakás valamint a bogenhauseni zsinagóga.

A mű bemutatója számára végül egy másik helyet találtak, alapos értesítéseket és beszélgetéseket követve.

Sara, hogy boldogulsz ezzel a gesztussal? Válasz.

A premierre végül 2015 február 15-én került sor a Münchner Gasteig Black Box-termében.

*16.3

Sara, bírod még? Válasz.

Nézzük akkor meg ezt a pozíciót még egyszer figyelmesen.

  1. Források*17.1

Felhasznált irodalom:

Allert, Tillman: Der Deutsche Gruß; Reclam 2010

Butler, Judith: Hass spricht; suhrkamp 2006

Falasca-Zamponi, Simonetta: Fascist Spectacle – The Aesthetics of Power in Mussolini‘s Italy; University of California Press 1997

Michaud, Eric: The Cult of Art in Nazi Germany: Standford University Press 2004

Müller, Lothar: Hitlergruß ohne Dämon; Sueddeutsche 2013

Organisationskomittee für die XI. Olympiade Berlin 1936: The 11th Olympic Games Berlin, 1936; Wilhelm Limpert 1936

Schöpfer, Linus: Nicht mehr Gott, sondern eben Hitler; Basler Zeitung 2013

Winkler, Martin: The Roman Salute; Ohio State Univerity Press 2009

N.N.: Rechtsextremen spielt das Urteil in die Hände; 20minuten 2014

*17.2

A Mannheimi Állami Ügyészség sajtóközleménye 2014. január 2-én: nyomozati eljárás indul Jonathan Meese ellen

A Svájci Szövetségi Bíróság sajtóközleménye 2014. április 28-án: nyilvános karlendítés nem minden esetben büntetendő – Az 6B_697/2013

A Kasseli Törvényszék ítélete 2013. augusztus 14-én: a művészet szabadsága: a karlendítés bemutatása egy művésszel készült interjú során nyilvános rendezvényen mint védett művészeti esemény – Az 240 Cs – 1614 Js 30173/12

A Bajorországi Tartományi Főtörvényszék 2003. március 12-es ítélete – Az 5 St RR 20/03 Strafgesetzbuch 51. Auflage; dtv 2013

*17.3

HELYZET KINYÚJTOTT KARRAL

Sara valamikor abbahagyja, elveszi ruháit és meghajol. Majd kimegy.

Hozzászólás

Hozzászólás