Iskola, iskola, ne halj meg! – 3. Telcsi Nyári Iskola

Versiunea de limba română se află pe pagina a doua. Román nyelvű szöveg a második oldalon.
English version is on the third page. Angol nyelvű szöveg a harmadik oldalon.

A Modernitás és Vidéki Élet Tanulmányközpont által szervezett Telcsi Nyári Iskola (Beszterce-Naszód megye), idei, harmadik kiadásának témája a Munka disztópiák és fölösleges emberek: rabszolgaság, jobbágyság, bizonytalanság. Az Iskola augusztus 12-19. között hazai és külföldi résztvevőknek biztosít elméleti tevékenységeket és a helyi gyerekek számára oktató, művészeti műhelyeket, valamint ingyenes független színházi előadásokat és filmvetítéseket is szervez a községben. Regisztrálni augusztus 1-ig lehet az esemény weboldalán.

A Telcsi Nyári Iskola 2018-as kiadása a globális kapitalizmus rendszerében megjelenő különböző nem-szabad, bizonytalan vagy meg nem megfizetett munka formáinak van szentelve. Milyen strukturális változásokon estek át ezek a munka-formák a történelem során, illetve milyen folytonosság jellemezi őket? A rabszolgaság, jobbágyság, a megélhetési munka, a részes bérlés, a szerződéses és eladósodásos kényszermunka és a nem fizetett munka egyéb formáit általában lenézett, hátrányos munkaformáknak tekintik, amelyek el fognak tűnni, mivel összeegyeztethetetlenek a globális központi területek szabad munkaerővel jellemzett kapitalista munkaerőpiacaival. A gyarmatosított és periférikus területekre, ahol az ilyen munkaformák domináltak, viszont úgy tekintettek, mint helyszínek, amelyek a kapitalizmus felé vezető úton vannak, habár oda soha el nem értek.

A Telcsi Nyári Iskola azokat a munkaerőrendszereket és a köztük lévő történelmi kapcsolatokat és folyamatosságokat szeretné kiemelni, amelyek általában, mint teljes ellentétek vannak bemutatva: a rabszolgaság, a roma rabszolgaság, az úgynevezett második jobbágyság Európa keleti részein, a kínai és indiai bevándorlók szerződéses kényszermunkája az amerikai kontinensen a rabszolgaság eltörlése után. Mindezek szorosan kapcsolódnak a tőkefelhalmozáshoz, emberek millióinak a kényszeres elmozdulásához és migrációjához, az iparosodáshoz, a financializációhoz, és a faji és nemi alapú munkaerőhierarchiák fokozódásához. Amit Aníbal Quijano a “munka kolonializmusának” nevezett el, a bielefeldi iskola szubzisztencia teoretikusai pedig “háziasszonyosodásnak”, arra enged betekintést, hogy egy, a tőke végtelen felhalmozódása köré épülő rendszerben, a legnyereségesebb munkaforma nem a bérmunka, hanem a nem fizetett háztartási munka és az ehhez közeli munkaformák. Ezek magukba foglalják a (volt) gyarmatok rabszolga- és jobbágymunkáit, valamit a paraszti és házimunkákat mind a rendszer központjában és perifériájában.

Manapság a munkaügyi és kereskedelmi szabályzatok folyamatos áttervezésnek vannak alávetve olyan módon, hogy azok megfeleljenek a tőke követelményeinek. Az egyetemes közszolgáltatások korlátozva vannak és a tisztességes lakhatáshoz való jog átváltozott azzá a kiváltsággá, hogy az ember a bére nagyobb részét tudja letenni a jelzálog vagy a bérlet kifizetésére olyan városok buborékszerű ingatlanpiacán, ahol még van munkalehetőség. Mindeközben, a globális kereskedelmi folyamok és kompetitív dinamikák, amelyek a gazdag és közigazgatásilag fejlett országok élelmiszertermelőinek kedveznek, minden más országban ellehetetlenítik a földből való megélhetést. Így, a falusi lakosság választhat a migráció, a megélhetési mezőgazdaság és a helyi munkapiac informális, rendkívül bizonytalan foglalkoztatásai között. Az automatizálás egyre inkább elavulttá teszi az emberi munkaerő szükségességét, azzal fenyegetve, hogy az elkövetkező két évtized során mind a formális munkát, mind a szakmai középosztály egy teljes részét el fogja törölni.

Hogyan tudjuk értelmezni ezeket a strukturális változásokat és milyen alternatívákat találunk bennük? Hogyan táplálja a neoliberális kapitalizmus a kényszermunkát? Mit tanulhatunk azoktól a gazdasági rendszerektől, amelyeknek sikerült minimalizálni a dereguláció és az automatizálás hatását? Hogyan válhat a globális déllel való nyílt kereskedelemből származó tömeges migráció a méltóságteljes élet és a jó politika lehetőségévé ahelyett, hogy táplálja az újkolonializmus, a fehér kiváltság, az alkotmányos patriarchátus és a vallási fundamentalizmus lángjait? Milyen társadalmi koalíciók és cselekvési sablonok tesznek lehetővé egy olyan emancipációs utat, ami kisegíti a munka világát a jelenlegi nehézségei és jövőbeli disztópiáiból.

8 napon keresztül, Telcsen 12 kurzus és koordinált műhely közül lehet válogatni, melyeket román és külföldi tanárok, újságírók meg művészek vezetnek, köztük: Daniela Gabor, Tanja Ostoic, Julia Roth, Magda Matache, Manuela Boatcă, Ovidiu Țichindeleanu, Cornel Ban, Juan Francisco Gamella, Iulia Popovici, Victoria Stoiciu & Vlad Petri, Corina Tulbure, Bogdan Popa & Nicolae Emanuel Dobrei. Több információ a kurzusokról itt található, az előadókról pedig itt. A kurzusok mellett, 4 színházi előadás is megtekinthető: A nagy szégyen/Marea Rușine (r. Alina Șerban), A kolozsvári csoda/Miracolul de la Cluj (r. David Schwartz), Țuhaus (r. Claudiu Lorand Maxim) és az Emlékek az iskolai korszakból/Amintiri din Epoca de Școală (Radu Apostol & Mihaela Michailov). Ebben az évben is a Cinemobilul dokumentum-, művészi- és gyerekfilmeket fog vetíteni. A telcsi filmvetítésekkel párhuzamosan, Bichigiuban és Romuliban (közeli falvak) is felnőtt- meg gyerekfilmvetítések lesznek.

Telcs és a közeli települések ifjúsága részt vehet 4 oktató és művészeti műhelyen is: dokumentumfilmek készítésébe való bevezetés Vlad Petri besztercei filmrendezővel, falfestés Lucia Mărneanuval, narratív rajz és agyagmodellezés Maria Brudașcă és Tiberiu Bleoancăvel, illetve hagyományos hangszerekkel való zenei improvizáció a „Hanu’ cu Bragă” zenekarral. A telcsi művészrezidencia program is folytatódik Iskola, iskola, ne halj meg! névvel. A két rezidens művész, Mihaela Michailov és Katia Pascariu, az oktatási rendszer helytörténetének dokumentációjának témáját kutatják a gyerekekkel, amely során művészi eszközök segítségével vizsgálják meg Telcs oktatási rendszerének történetét és annak a hosszú távú változásait a községben.

A korábbi rendezvényekhez képest, az idén két új közösségi aktivitás is lesz: a Telcsi Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács, a Beszterce Megyei Tanács meg a Beszterce-Naszódban Termelt/ Produs în Bistrița-Năsăud egyesület segítségével, helyi termelői piacot szerveznenk, a lokális fogyasztás és rövid fogyasztói lánc ösztönzése érdekében. A helyi könyvtárnak könyvadományozást szerveznek, illetve könyvvásárt is. A nyári iskola folyamán néhány könyvkiadó standokat állít majd fel a kurzustermek bejáratainál, ahol a hallgatók és érdeklődő helybéliek különböző kritikai írásokat, őshonos szerzők műveit és gyerekkönyveket találnak majd meg. Ugyanakkor mindegyik kiadó könyveket adományoz a Telcsi Műszaki Líceum és a Modernitás és Falusi Világ Tanulmányközpont könyvtárának. Könyvadományokat a résztvevőktől is elfogadnak.

A programok nagy része  angolul fog zajlani, illetve a román nyelvű műhelyek/kurzusok/előadások során a szervezők angol nyelvű fülhallgatós fordítást biztosítanak.


Az előző évekhez képest, az idén a Telcsi Nyári Iskola nem kapott támogatást a romániai Nemzeti Kulturális Alaptól (AFCN – Administrația Fondului Cultural Național). A helyi partnerek támogatása mellett – a Beszterce-Naszód Megyei Tanács, a Telcsi Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács, a Megyei Kulturális Központ és a Transilvania Print – még szükségük van 30.000 RON-ra, hogy a javasolt program zökkenőmentes lefolyását biztosítani tudják. Annak érdekében, hogy összegyűjtsék ezt a pénzt, crowdfunding kampányt indítottak.

Kapcsolat: modernitateruralitate@gmail.com
Weboldal: http://telciusummerschool.ro

Hozzászólás

Hozzászólás