Virgil Mazilescu versei

Versiunea originală este pe pagina următoare.
A román eredeti a következő oldalon olvasható.

Gegő Virág fotója

 

amikor a költő verseiből kölcsönzött néhány
szintagmával (melyek valódi értelmét nem fogta fel)
mindenki előtt igen furcsa módon sopánkodni kezdett
– rögtön meglátjuk hogyan – az adminisztrátor napról
napra kényelmetlenebb és undorítóbb jelenséggé vált    

ó! fájdalom normái saját képmásán lovagolva
guillaume (egy sárga falevél hallatán úgy mint egy
trombita hallatán) előveszi zsebéből kis
rézrevolverét. aztán előveszi aktatáskájából kartonsisakját
s végül előveszi kettőbe hajtott megvetését is:
elővesz engem álmodozva a szent olajfa árnyékából –
s csak így diadalmaskodik ó! fájdalom normái.

     *
 *      *

amikor az adminisztrátor végtére is felismerte
hogy ezt a játszmát végérvényesen elveszítette – kinyilatkoztatásban volt része
ugyanis egyedül üldögélt alagsori szobájában
a kinyilatkoztatások kinyilatkoztatásához (állította egy bizonyos
blaise pascal) szükséges és elégséges tíz napon keresztül: mennyi
mindent megtudnál magadról ha tíz napon keresztül
egyedül maradnál egy helyiségben

(dacára annak a mallarméi meggyőződésnek mely szerint
a szavak összeérnének a fene tudja hogy és önmaguk által
válnának nemesebbé – erről ennyit)

igen ez a könyörtelen és végtelen eső:
boldogságodnak tíz orra van
tíz lábon jár: az állat szaga és nyoma és nyüszítése és cirógatása

v.m.

anyja húsz évvel ezelőtt halt meg
apja (szomorú volt ő is) a tegnap öt óra körül

évek és órák

fiútestvére nem volt lánytestvére nem volt
megemeli lomhán a karját kinyitja a fürdőben a szekrényt ordít
kivesz egy szívre való sebtapaszt – kiveszi margaréta meleg szívét

 

Gegő Virág fotója

 

Virgil Mazilescu (1942-1984) Corabiában, egy kis olténiai kikötővárosban született. Gyermekkorát, iskolaéveinek nagyobb hányadát Olténiában töltötte, majd 1957-től a líceumot Bukarestben folytatta. Ugyanitt végzett a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarán, majd tanári pályára állt. 1968-ig a Ploieșt-i Megyei Könyvtár könyvtárosa, a hetvenes években pedig a Romániai Írók Szövetségének tagja, és a craiovai Ramuri, majd a România Literară lapok szerkesztője.

Életében négy kötete jelent meg; ezek világát alapvetően az a neoavantgárd irodalmi kör határozta meg, amelynek tagjai magukat oniristáknak hívták. Ez a sajátos neoavantgárd irányzat szürrealista nyelvével, lírai és prózai technikáival az emlékezet és az álmok narratív, valamint képi-szintaktikai rekonstruálásával kísérletezett. Mazilescun kívül ide tartozott Vintilă Ivănceanu, Dumitru Țepeneag, Emil Brumaru, Sorin Titel és a besszarábiai születésű Leonid Dimov is. Néhányuk a diktatúra alatt elhagyta az országot. Az itt olvasható három vers Mazilescu 1983-ban megjelent kötetének, a Guillaume poetul și administratorul [A költő Guillaume és az adminisztrátor] anyagából válogatott szemelvények. A kötet többi verse itt, itt, és itt olvasható.

Hozzászólás

Hozzászólás