Marginalitás és stratégia a sepsiszentgyörgyi szépmezői lakótelepen

A Háromszék napilap egyik májusi cikkéből értesültünk a Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület (röviden GAL Sepsi) környezetszépítő kalákájáról, amelyre Sepsiszentgyörgy egyik marginális, a városszövezettől kicsit félreeső lakótelepén, Szépmezőn került sor. A cikk szerint a kaláka célja a közösség összetartozásának erősítése volt. A GAL Sepsi csoport a város másik két marginalizált övezetében, a Csíki lakónegyedben és az őrkői telepen folytatott munkájáról már korábban is olvastunk, azonban a szépmezői állapotok mindeddig elkerülték figyelmünket.

A szépmezői lakóközösség  lakhatási formáját (kisebb lakótelep) és méretét (153 önkormányzati lakás egy tömbben) látva, kíváncsiak lettünk arra, hogy ebben a sajátos helyzetben hogyan képzelik el a stratégia kidolgozói a telep lakhatási és szociális jellegű problémáinak megoldását, illetve arra, hogyan viszonyulnak ők a köztulajdon ezen partikuláris esetéhez.

Hogy választ kaphassunk ezekre a kérdésekre megkerestük a GAL Sepsi két tagját, Tóth-Birtan Csaba egyesületi elnököt, aki egyben a spesiszentgyörgyi önkormányzat alpolgármesteri tisztségét is betölti, és Veres Nagy Tímeát, az egyesület projektmenedzserét, hogy beszéljenek a csoport tevékenységéről, stratégiájáról, illetve a szépmezői lakáshelyzetről.

Mivel a GAL Sepsi által kidolgozott intervenciós projekt megvalósításának határideje 2023, ennek eredményeiről még korai nyilatkozni, viszont tanulságosnak ítéltük az egyesület elköteleződését és stratégiáját, ezért a Szépmező történetére vonatkozó kérdéseinket a szervezet működésére és terveire vonatkozó kérdéseinkkel is kiegészítettük.

Fénykép: Fodor Zsuzsánna

Szépmezőről dióhéjban: a lakótelep története a 60-as években kezdődik; állami mezőgazdasági termelői és értékesítői vállalkozásként indult, majd a 89-es rendszerváltás utáni privatizációs hullám egyik utolsó hazai célpontjává vált. A magántulajdonná tett vállalkozás új tulajdonosának, Erdély Edének[1] a kezelésében a ZOOCOMP Rt. csődbe ment. A csődeljárás azt vonta volna maga után, hogy a lakótelepen élőket tömegesen kilakoltatják, azonban Sepsiszentgyörgy önkormányzata közbelépett és visszavásárolta az azóta teljesen megszűnt termelőegységet és az ott dolgozók lakásait.

a szem: Mielőtt rátérnénk a szépmezői helyzetre, először foglaljátok össze röviden, mi is a GAL Sepsi?  Mi a története és milyen célkitűzéseket fogalmazott meg magának?

Tóth-Birtan Csaba és Veres Nagy Timea: A GAL Sepsi egy sajátságos, Romániában először próbált támogatási program keretében jött létre. A program célja, hogy városi környezetben olyan intézkedéseket foganatosítson, amely mélyszegénységben vagy ezáltal veszélyeztetett közösségek életszínvonalán javít. A Sepsi Helyi Akciócsoport 2017 végén alakult azzal a céllal, hogy egy legtöbb 7 millió eurós támogatási összeg pályázati úton való lehívását és elköltését menedzselje. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a GAL szerepe az, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégiában foglalt célkitűzések és mutatószámok értelmében, a helyi pályáztatási folyamatot megszervezze és lebonyolítsa, majd a nyertes projektek megvalósítását monitorizálja. Egyszóval, a GAL nem valósít meg fejlesztési projekteket, hanem az azokhoz szükséges pénzügyi támogatás megszerzését facilitálja.

a szem: Milyen szervezeti közeg (terepen dolgozók, finanszírozási formák, partnerek stb.) áll a rendelkezésetekre ennek a megvalósításához? Illetve milyen akadályokba ütközött a csoport 2 éves működése során?

TBCs & VNT: A GAL-nak 9 alapító tagja van: a sespsiszentgyörgyi önkormányzat, 3 civil szervezet, amely szociális szolgáltatásokat nyújt, 1 civil szervezet az őrkői romák képviseletében, 2 vállalkozás és 2 magánszemély a Csíki negyed és Szépmező képviseletében. Ezek a szervezetek és magánszemélyek nem csak alapító tagjai az akciócsoportnak, hanem aktív partnerei is a pályáztatásra való felkészülésben, valamint potenciális pályázók is.

Fénykép: Fodor Zsuzsánna

A fennebb említett 7 millió eurós keret, amelynek kipályáztatására a GAL jogosultságot kapott egy előzetes pályázat során, két nagy tételből áll össze, kiegészülve a kötelező önrészekkel. A két nagy tétel a következő: 4,5 millió euró a Regionális Operatív Programon (POR) keresztül infrastrukturális beruházásokra és 2,5 millió euró a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programon (POCU) keresztül a közösségi beavatkozásokra, valamint a Sepsi GAL 6 éves működési költségeire. Ezen felül van még a ROP-os pályázatok esetén a kötelező 5%-os önrésze a pályázónak (önkormányzat), illetve a GAL által kötelezően megvalósítandó projektek, mintegy 15 ezer euró értékben.

A legnagyobb akadály, amivel a lassan két éves működése során a GAL szembesült, abból fakad, hogy ez az egész program, finanszírozási mechanizmus egy nóvum Romániában, vagyis nincs rá precedens, így menetközben alakulnak a szabályok és a dokumentumok. Ennek egyik első hatását már a Stratégia leadásakor éreztük, hiszen a 7 millió euró kipályáztatására való jogosultságot 2017 decemberében nyerte el a GAL, viszont az egyesület működési költségeire való pályázatot 2018 májusában adtuk le, szerződést a nyertes projektre azév szeptemberében kötöttünk, tehát az effektív munkát 2018 októberében kezdte el a GAL 5 tagú menedzsment csapata.

Ez a késlekedés jellemzi az elmúlt egy évünket: a GAL csak azután indíthatja el a helyi pályáztatási folyamatot, miután 3 hivatalos dokumentum végleges formájában megjelenik. Ezek a következők: A pályáztatási folyamat procedúrája – ezt a GAL dolgozza ki, majd a két program Irányító Hatósága fogadja el, ezt a dokumentumot ezen a héten küldjük ellenőrzésre. A másik két dokumentum a ROP Pályázati útmutatója – ez tavaly nyár óta konzultációra van bocsátva, legutóbbi értesülésünk szerint idén augusztusban jelenik meg a végleges változat. A HEFOP Pályázati útmutatója idén május óta van konzultációra bocsátva, állítólag idén szeptemberben készül el a végleges változat.

Miután mindhárom dokumentum végleges, azután 30 nap áll mindegyik GAL rendelkezésére, hogy elkészítse a saját, specifikus útmutatóit, amelyeket a két Irányító Hatóság kell elfogadjon, és ezt követően meghirdethetjük az első pályázati kiírásokat.

A folyamat komplexitásából és újszerűségéből adódó késlekedés két fontos dolgot eredményezett ezidáig a GAL működésében: egyrészt időt teremtett arra, hogy a létező dokumentumok alapján elkezdjük az előkészítő munkálatokat a potenciális pályázókkal, projekteket generáljunk, megismerkedjünk a 3 marginalizált negyeddel, tájékoztatókat tartsunk a soron következő fejlesztésekről. Másrészt, viszont, leszűkült az időkeretünk, hiszen a Stratégiába foglalt célkitűzéseket és mutatószámokat 2023 végéig kell teljesíteni, amelyre most már nem 6 évünk van, hanem legjobb esetben is csak négy.

Fénykép: Fodor Zsuzsánna

a szem: Az egyesületetek 2017 és 2023 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiájában a Közösségvezérelt Helyi Fejlesztést  (Dezvoltare Locală prin Responsabilizarea Comunității) emelitek ki munkátok fő eszközeként. Mit kell ezalatt érteni? Tudnátok esetleg konkrét példán keresztül szemléltetni, hogy mi a szerepe a közösségi felelősségvállalásnak egy közigazgatási egység fejlesztésében?

TBCs & VNT: A Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés (CLLD) elve arról szól, hogy a tervezett fejlesztések a helyi igények azonosításával és egy minél szélesebb partneri kör bevonásával történjenek. Ez az elvárás szabályok szintjén is megjelenik, például a Helyi Akciócsoportok megalakulásánál, ahol kitét, hogy állami szerv, civil szervezet, vállalkozás és magánszemély egyaránt kell legyen az alapító tagok között és a döntéshozó testületben, úgy, hogy az állami szerv, az önkormányzat nem birtokolhatja a szavazatok több mint 49%-át. A Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítésekor szintén megjelenik az elv, hiszen széles körű társadalmi konzultáció és helyi igényfelmérés alapján születhetnek meg a fejlesztési tervek, beazonosítva egyúttal azt is, hogy milyen partneri kör venne részt a megvalósításban. Ez a folyamat Sepsiszentgyörgyön is hasonlóképp zajlott, ennek értelmében elmondható, hogy a fejlesztési tervünk, ha nem is minden lehetőséget kimerítve, de többnyire a három beazonosított közösség igényeit alakította célkitűzésekké és mutatószámokká.

Ennek értelmében felmérésre kerültek az adott közösségek lakhatási problémái, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, szociális szolgáltatásokhoz és a munkaerőpiachoz való hozzáférése, az alapvető infrastrukturális hiányosságok, amelyekkel küszködnek, valamint a családok anyagi helyzetének felmérése is megtörtént. Ezen túl, a stratégia készítői konzultációkat folytattak az önkormányzat képviselőivel, azokkal a civil szervezetekkel, amelyek a terepen folytatnak munkát, az egyházak képviselőivel. A begyűjtött információk fényében született meg azoknak az alapvető beavatkozásoknak a listája, amely belefért a 7 millió eurós keretbe, felvállalva azt is, hogy az önkormányzat, további források bevonása által, egyéb, a kompetenciájába illeszkedő beavatkozásokat is eszközöl az elkövetkezendő években.

Hamar világossá vált, például, hogy a szociális szolgáltatások nem minden közösségben egyformán elérhetőek, illetve, ahol viszonylag jól működnek, ott sincsen meg minden feltétel a hatékony szakmai munka végzéséhez. Ezért az Integrált Közösségi Központok létrehozása mindhárom közösségben megjelenik, mint célkitűzés, az Őrkőn egy két szintes, mosókonyhával, étkezdével, udvarral, orvosi rendelővel, vizesblokkal ellátott központ épül, míg Szépmezőn és a Csíki negyedben egy-egy kisebb központ fog létesülni ebből a programból. A lakhatási kérdés Őrkőn és Szépmezőn merült fel, Őrkőn azért, mert folyamatosan bővül a közösség, viszont mindenféle legális háttér nélkül épülnek a házak, illetve a régiek közül sok a putri jellegű. Szépmezőn pedig többnyire önkormányzati tulajdonban lévő, bérbeadott lakrészek vannak, olyan tömbházakban, amelyek tatarozása évtizedek óta nem történt meg, vagy csak sürgősségi beavatkozások révén.

1970. márc. 19., Szent József napja. Pontosan emlékszik erre a napra Sárig Anna, ekkor költözött férjével Hidegségből Szépmezőre. A ’70-es években külön dalárda működött a Gyimesekből elszármazott nők számára, akik a farmon dolgoztak (Anna néni fotója ’75-’76-ban készült). (Fodor Zsuzsánna munkája)

a szem: Hogyan működik ez a közösségfejlesztés a terepen? Hány ember foglalkozik vele, milyen szakértelmet igényel a helyzet, milyen módszerekkel próbálkoztok?

TBCs & VNT: Különbséget tennék közösségfejlesztés és közösségfejlesztés között. Amit a GAL menedzsment csapata csinál, azt jobb híján hívjuk így, hiszen a közösségfejlesztés egyike a szociális szolgáltatásoknak, hosszabb folyamatot feltételez és egy érzékenyítő, szakmai munkából áll, amelynek célja, hogy az adott közösség bizalmát elnyerjék a szakemberek és olyan partneri kapcsolatot építsenek ki, amely lehetővé teszi a további beavatkozásokat. Ilyen típusú munkát az Őrkőn több éve végez a Gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi fiókja, a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, az Esély egyesület, valamint az első fejlesztéseket közel 20 éve a Vöröskereszt kezdte el. Ennyire átfogó beavatkozási program sem Szépmezőn, sem a Csíki negyedben nem történt még.

Ugyanakkor, és ezt kis mértékben, ugyan, de a GAL egy éves tevékenységének a javára is írom, a közös projekt-előkészítési munkálatok során a Caritas, a Málta és a Diakónia is jelezte abbéli szándékát, hogy a másik két negyedben is indítson szociális szolgáltatásokat, míg az Amőba alapítvány, egyelőre önerőből, de képzéseket és találkozókat kezdeményezett mind a Csíki negyedben, mind Szépmezőn.

A Sepsi GAL csapata, tekintettel arra, hogy egy közreműködő, pályázati menedzsmentért felelős szervként működik, olyan szakemberekből áll, akiknek a tudása inkább erre a munkára alkalmas, mintsem a közösségépítésre, hozzátéve azt is, hogy csapatunkat gazdagítja egy közösségi facilitátor, aki végzettsége és tapasztalata alapján egyaránt a szociális szférából érkezett hozzánk. Ennek fényében, az a tevékenység, amit a GAL az elmúlt évben végzett (a pályázatok előkészítése és az adminisztratív ügyeken túl) a három közösség megismerését és mediatizálását szolgálta. Ez azt jelenti, hogy találkozókat szerveztünk a helyszíneken, lakossági fórumra hívtuk az embereket, közös programokat szerveztünk (szemétszedés, kaláka), elindítottunk egy fogadóóra programot, amely során a közösségi facilitátor minden hónapban egy napot terepen tölt, meghallgatja az emberek problémáit, mediál a közösség tagjai és a különféle intézmények között.

Ezeknek a kezdeményezéseknek az a legfőbb céljuk, hogy az érintett közösségek első kézből hallják a projekttel kapcsolatos információkat, hogy legyen kit megkérdezzenek, hogy kialakítsunk egy elsődleges bizalmi kapcsolatot, ami ahhoz szükséges, hogy amikor beindulnak a projektek, senkit ne érjen meglepetés, illetve, hogy ahol lehetséges, ott tudjanak beleszólni a megvalósításban is. Ezeken a találkozókon részt vesz Tóth-Birtan Csaba is, aki amellett, hogy az Akciócsoport egyesület elnöke, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere is, így sok olyan kérdést és problémát tud megválaszolni vagy segítséget nyújtani, amely nem tartozik szorosan a fejlesztési stratégiához, viszont egyértelműen az adott közösség életét befolyásolja.

„Ochii soacrei” (az anyós szeme) – magyarázza pisolyogva a 76 éves mătușa Catinca (Katinka “néne”), a lépcsőház falán ólálkodó fekete foltokra mutatva. Majd kezébe veszi az improvizált hengernyelet és megpróbálja eltüntetni őket. (Fodor Zsuzsánna munkája)

Azt gondolom, vagy inkább érzékelem, hogy ennek a “háttérmunkának” most talán az a legnagyobb hozadéka, hogy kezd kialakulni valamiféle partneri kapcsolat a közösség és a GAL csapata között, illetve, hogy a GAL tud mediálni a közösség és az önkormányzat között, jobb rálátásunk nyílik a közösségi problémákra, egyre többen járnak a fogadóórákra. A különféle intézményekkel és szervezetekkel is egyre szorosabb kapcsolatba kerülünk, már nem csak az általunk szervezett találkozókon beszélgetünk, hanem ők is meghívnak minden saját kezdeményezésükre, információt és tapasztalatot cserélünk, egyszóval, kialakulóban van egy olyan partneri kör, amelynek minden tagja egyetért abban, hogy a mélyszegénység vagy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése közös érdekünk.

a szem: Melyek a legégetőbb problémák a csoport fejlesztési stratégiájában kijelölt városrészek (Őrkő, Csíki negyed, Szépmező) esetében? Miben sajátos a szépmezői lakótelep helyzete ezen a problématérképen?

TBCs & VNT: A Helyi Fejlesztési Stratégia 8 területet azonosított be, ahol a legszükségesebbek a beavatkozások. Ezek a területek a következők: oktatás, lakhatás, szociális szolgáltatások, foglalkoztatás, alap infrastruktúra, közösségszervezés: társadalmi kohézió erősítése és a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) leküzdése.

A három negyed egyenként is sajátos helyzetben van, különböznek a problémáik, a közösségek szerkezete, a létszámuk, az etnikai arányok stb. A legtöbb problémát a Stratégia az Őrkőn azonosította be, így a legtöbb intézkedés is oda van irányozva, ezt követi Szépmező, majd a Csíki negyed, ahol infrastrukturális fejlesztés terén a Közösségi Központ fog megépülni, humán fejlesztés terén pedig szociális szolgáltatások fognak működni a központban.

A Stratégiában azonosított problémák közül Szépmezőn a következőket említenénk: a közúti infrastruktúra hiánya (nincsenek hivatalos utcák a negyedben, sem aszfaltozott összekötő utak vagy járdák a tömbházak között), kis méretű lakrészek, kültéri, szabadidős tevékenységre alkalmas köztér hiánya, az igényeket nem kielégítő óvoda, a közösségi szellem hiánya (rendezetlen viszonyok, belső konfliktusok). A GAL által menedzselt programon belül felújításra kerül két vagy három tömbház, viszont addig is az önkormányzat megjavíttatja más tömbházak tetőszerkezetét valamint a vízhálózatát. Zöld övezet kialakítása szerepel még a tervekben, valamint új óvoda épül más forrásból, míg a mostani óvoda épületét Közösségi központnak alakítják át a mi programunkon keresztül. A közösségi szellem erősödéséhez hozzájárulnak azok a kis lépések, amelyeket eddig kezdeményezett a GAL, a szépmezői lakóközösség, a Szépmezői Ifjúsági Egyesület, újabban az Amőba alapítvány, valamint azok a szociális szolgáltatások, amelyek a program során fognak majd beindulni.

Fénykép: Fodor Zsuzsánna

a szem: Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 1993 és 2018 között, tehát 25 év alatt Székelyföld megyéiben (Hargita, Kovászna, Maros) a köztulajdonban lévő lakások számában 73-82%-os csökkenés következett be. A mai helyzet úgy néz ki, hogy Kovászna megye városai közül Sepsiszentgyörgyön van a legtöbb önkormányzati vagy állami tulajdonban maradt lakás, szám szerint 489. Ennek a lakásállománynak a 31%-a (153 lakás) Szépmezőn található. Vajon ez a sajátos helyzet alkalmassá teheti a szépmezői telepet arra, hogy a közösségfejlesztésre irányuló erőfeszítéseket a lakhatás és a köztulajdon iránti felelősségvállalás kérdésével lehessen összekapcsolni – akár valamelyik, tőlünk Nyugatabbra fekvő városban előforduló lakásmodell (pl. Bécs önkormányzati lakásprogramja vagy a magyarországi Rákóczi Kollektíva) bevált mintájához hasonlóan?

TBCs & VNT: A 153 szépmezői lakásból 6 lakást vásároltak meg a bérlők, és még 2 lakás megvásárlására van benyújtva kérés. A többit bérleti szerződés alapján használják. A bérlőnek joga van a lakást megvásárolni, tehát ha nem alakulnak át szociális lakássá, a bérlő általi megvásárlásnak nem lehet más akadálya mint a bérlők pénzügyi lehetőségei. A körzetben gyakorlatilag nincs üres lakás, ezért a közvetlen szomszédságában lévő ipari park jövőbeni munkaerő szükséglete miatt az önkormányzat számol további lakások építésével, emiatt a körzetbe tervezett óvoda befogadóképességét is nagyobbra méretezték a mostani szükségletnél.

A lakhatás és köztulajdon iránti felelősségvállalás kérdése jogosan merül fel minden állami tulajdonban lévő lakás esetében, legyen az szolgálati vagy szociális. A GAL programjában különös hangsúlyt kap ez a kérdés például az Őrkő esetén, hiszen ott 50 új szociális lakás építése a cél, viszont a hosszú távú cél az, hogy min. 50 család férjen hozzá decens lakhatási körülményekhez és azt képes is legyen megtartani, akár több generáción keresztül is. Ez egy hosszú folyamat, egy szakmai munka, amelyet például a kolozsvári Pataréten is elvégeztek, és amelynek az volt a célja, hogy felkészítse a közösséget a kiválasztási folyamatra, a költözésre és a lakások fenntartására. Ugyanezt a folyamatot mi sem szeretnénk megspórolni, hiszen nem az épületek átadása a cél, hanem a nélkülöző családok lakhatásának a megoldása.

Szépmező esetében, azt tapasztaljuk, hogy a közösségi szellem megerősödése hozhat komoly változást, hiszen itt is, mint minden “elhanyagolt” közösségben kialakul egy fajta “közösségi tehetetlenség”, amely azzal jár, hogy a közösség tagjai apránként azt kezdik hinni, hogy semmilyen erő, eszköz nincs a kezükben és bármi változást, fejlődést akarnának, azt csak egy külső erő (az önkormányzat ebben az esetben) teheti és kell is megtegye. Ugyanakkor, az önkormányzat csak bizonyos kérdésekben kompetens, például a tetőszerkezetek javítása, közművesítés megoldása, játszótér vagy buszmegálló felújítása, de nem tudja megoldani a tömbházak takarítását, a tömbházak környékén található zöldövezetek kitalálását és karbantartását (bár van zöldövezeti városi programja) vagy a garázsok/fásszínek használatát. A Szépmezői kaláka azért is volt egy remek, felvillanyozó tapasztalat, mert bár egy egyszerű szemétszedéssel indult, a közösség percek alatt mozgosította magát és a szemétgyűjtésen túl történt virágültetés, gyomtalanítás és lomtalanítás, az önkormányzattól kapott kavics elegyengetése, a játszótér lyukainak betömése. Ezek azt bizonyítják, hogy a legnagyobb erőnek a közösségből kell fakadnia, nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy keretet, lehetőséget teremtsünk, hogy az alkotó erő a felszínre törjön és hatást érjen el. Ennek egyik eszköze, amely a Stratégiában is megjelenik, a lakószövetségek megalakítása, hogy legalább tömbházanként kialakuljanak kis közösségek, akik megszervezik a karbantartási, szépítkezési munkákat, illetve közösen lépnek fel a saját lakhatásuk érdekében.

Fénykép: Fodor Zsuzsánna

a szem: Össze tudnátok röviden foglalni a szépmezői telep történetét? [Hogyan és mikor, milyen céllal jött létre? Kik és honnan költöztek oda? Mindenki a szomszédos IAS ( Întreprindere agricolă de stat) alkalmazottja volt? Mit és milyen piacra termeltek a IAS-ban? Hogyan ért véget a IAS? Mi lett a korábban ott dolgozó emberekkel? Hol találtak új munkát? Körülbelül mekkora hányada a telepnek lett azóta nyugdíjas?

TBCs & VNT: A Szépmezőre való bevándorlás már a 60-as években megkezdődött, jobb élet reményében költöztek ide emberek főleg a Gyimesekből, de jöttek Bákóból, Rakottyásról, Gyergyó környékéről. Van olyan szépmezői lakos, aki az első hullámmal érkezett, mai napig ott lakik (pl. Timár Gyuri bácsi néhány hete halt meg, felesége még most is itt lakik Szépmezőn). Az eredeti “telepesek” közül többen beköltöztek Sepsiszentgyörgyre, ott vásároltak lakást maguknak.

A “bevándorló” emberek számára a IAS (Întreprindere Agricolă De Stat) biztosított munkahelyet, ebből nőtte ki magát később a ZOOCOMP RT, ami gyakorlatilag a 2000-es évek elejéig határozta meg a szépmezőiek életét. Az új szépmezői lakosok eleinte mezei munkában tudtak elhelyezkedni (krumpliszedés, kapálás, bálázás), majd apránként a teljes szépmezői ipar különböző ágaiban helyezkedtek el: húsfeldolgozás, tejgyár, pékség, burgonya termesztési-, tárolási- és értékesítési központ, építőipar, malom. Az itt előállított termékeknek egyaránt volt bemutatóüzletük Szépemzőn és Sepsiszentgyörgyön, a szépmezői termék híres és dicsért áru volt országszerte. A szarvasmarha állomány szintén híres volt, mintegy 4000 állat gondozása, húsának, tejének feldolgozása és értékesítése zajlott itt. A negyedhez tartozott, ugyanakkor, egy nagyobb étkezde a munkások számára, amely gyakran szolgált különféle események helyszínéül is.

Talán az utolsó nagy gazdaságok közé tartozott az országban, amit privatizáltak, az uzoni szeszgyárat is ezelőtt magánositották. A privatizáció azonban nem hozott túl sok jót a szépmezőiek életében. Az évek során több pénzügyi botrányba keveredett, ezek közé tartozik az is, hogy Erdély Ede vásárolta meg a ZOOCOMP részvényeinek 49,9 %-át, miután megindult a mezőgazdasági komplexum hanyatlása is.

Sepsiszentgyörgy önkormányzata 2007-ben vásárolta meg 6,2 millió lejért (1.305.000 euro) a közel negyven hektáros területet, beleértve a rajta található tömbházakat is. Időközben a szépmezői emberek máshol keresték a megélhetésüket: sokan mentek külföldre dolgozni, mások a sepsiszentgyörgyi gyárakban helyezkedtek el (pl. az Autolivben), néhányan a környéki szarvasmarha telepeken találtak munkát és többen visszavonultak már.

Fénykép: Fodor Zsuzsánna


[1] Erdély Ede az a kézdivásárhelyi születésű (1972.11.25) vállalkozó, akinek piaci tevékenysége több romániai volt állami termelői egység elértéktelenítéséhez kapcsolódik. Többek között a kézdivásárhelyi volt csavargyár és a szépmezői ZOOCOMP RT. privatizálásában volt kulcsfontosságú szerepe. A romániai sajtó a Kovászna megyei PSD (Szociáldemokrata Párt) védencének tartja, illetve a „stratégiai fosztogató” (țeparul strategic) jelzővel illeti. 2001 óta többször bíróság elé került az államháztartás megkárosításának vádjával. A 2001-es, két évre szóló büntetéséből egy évet töltött börtönben. Az elkövetkező években más ügyletek kapcsán újabb bírósági eljárások indultak ellene.

Hozzászólás

Hozzászólás