Március 8-i flashmob és felvonulás Kolozsváron

Versiunea în limba română, se află pe pagina a doua.

Március 8-án Kolozsváron is csatlakozunk a nők és nem-bináris identitású személyek ellen irányuló erőszakot elutasító mozgalmakhoz.

Szükségét érezzük feminista beavatkozásoknak a helyi közegben. A családon belüli erőszak még mindig normalizált, az erőszak kultúrája és az áldozatok hibáztatása még mindig mély sebeket ejt, szégyent és bizalmatlanságot okoz, de ez másképp is lehetne. Figyelj oda, hogy sose legyél egyedül az utcán este, ne bízz a rendőrökben, mert biztosan el fognak ítélni, vagy mégcsak nem is hisznek neked, figyelj oda, hogy mennyit iszol, hogy hogyan öltözködj, hogy legyenek magas szakmai ambícióid (de ne túl magasak), idő közben figyelj arra is, hogy minden tökéletesen menjen a családban és otthon, nyújts érzelmi támaszt bármikor, bárkinek, feltétel nélkül, és főleg sose sírj, hogy ez már túl sok…

A kolozsvári esemény plakátja.

A flashmobról

Az Un violador en tu camino (magyarul: Erőszaktevő az utadon) elnevezésű flashmob először ebben a formában 2018. november 18-án hangzott el a Plaza Italián, a tavalyi év végén a Santiago de Chilén átvonuló tüntetések epicentrumában. Több száz nő skandálta, hogy el violador eres tu (magyarul: az erőszaktevő te vagy) e részvételi tiltakozás manifesztációjaként, amelyet egy valparaísói (Chile), Las Tesis nevű feminista csoport talált ki. A mozgalom abból a szándékból indult, hogy újból nyilvánosságra hozza azokat a súlyos visszaéléseket, amelyek a dél-amerikai nőket érintik mind a mai napig: „Nőgyilkosság. A gyilkosok felmentése. Eltűnések. Nemi erőszak.” Az Atlanti-óceán másik felén egy újabb csoport nő bemutatta ugyanezt a koreográfiát az Eiffel-torony előtt, Párizsban, ez alkalommal franciául. Csupán pár nap alatt ezek a sorok nemzetközi feminista himnusszá váltak. Több ezer nő a világ különböző pontjain kiabált, énekelt, táncolt, és fordította le a szöveget: angolra, franciára, németre, izlandira, törökre és így tovább. Az elhangzó sorok, úgy tűnik, összefoglalják a nők kiáltását, legyen szó családon belüli viszonyok vagy az állam intézményeiről. Akkor is, ha néhányan közülünk egy privilegizáltabb helyzetben vannak – egy olyan helyzetben, ami csak addig tartható amíg betartod azokat a normákat és standardokat, amelyeket a patriarchátus és a kapitalizmus állított fel számodra – számtalan esetben találkozunk, legalább szemtanúként, a hagyományok nevében elkövetett, nők elleni erőszakkal, mert, ugye,mindig is ugyanígy mentek a dolgok.

A felvonulásról

A flashmob folytatásaként felvonulásra hívunk: zenével, amely vidámságot és erőt ad nekünk, a saját üzeneteiddel és bannerekkel, hogy táncoljunk, kiabáljunk, és hódítsuk vissza a teret és az utcákat a magunk számára. Március 8. sosem arról szólt, hogy virágokkal és üres gesztusokkal megvásárolhassanak még egy évnyi igazságtalanságot és abúzust – a harcról szólt, az ellenállásról és a szolidaritásról. Ma arra van szükség, hogy minél inkább összetartóak és láthatóak legyünk.

A akció megszervezésére a nemzetközi nőnap és az országunkban a családon belüli erőszak előfordulásának gyakorisága késztetett. A statisztikák azt mutatják, hogy a családon belüli erőszak Romániában a mindennapok része. De az emberek nem statisztikák, a mi életünk és más nők élete nem csak számok. A tavasz számunkra nemcsak virágokat hoz magával, hanem ugyanannak a patriarchális rendszernek a folytatását is, amely megengedi a bíróknak, hogy eldöntsék, hogy egy 11 éves kislány képes-e belegyezni egy szexuális aktusba egy 52 éves férfival, és amely megengedi a rendőröknek, hogy csak akkor vegyék figyelembe a nők bejelentéseit, amikor kedvük van.

A tavasz ugyanzzal a rendszerrel érkezik el, amely a nőket okolja azért az erőszakért, aminekők maguk vannak kitéve. Az eseteket mind ismerjük, a tévéből, a szóbeszédből, a pletykákbólés az egymásnak adott tanácsokból is. A legutóbbi családon belüli erőszakkal kapcsolatos eset, amely széleskörben láthatóvá vált Daniela Crudu közismert személyiséghez kapcsolódik. Az eset sajtóba jutása után hatalmas gyűlölethullám született a lány – a bántalmazott fél ellen. Ezelőtt, február elején egy chitilai férfi megölte a feleségét, akinek már volt egy távoltartási végzése ellene. Januárban Adriana Andonét meggyilkolta a férje, akitől el akart válni.

De a bántalmazás nemcsak fizikai, hanem érzelmi is.Ezt már tudjuk, de újra és újra rá kell jönnünk – múlt karácsonykor egy nő, Amalia, eldöntötte, hogy elválik a férjétől a férje általi pszichikai nyomásgyakorlásés fenyegetések miatt. 2019 nyarán pedig, amit sosem fogunk elfelejteni, a caracali eset, Alexandra Măceșanu meggyilkolása…A tavalyi volt az az év is, amikor a hat vaslui-i erőszaktevő közül az utolsó is kiszabadult a börtönből. És korábban? 2018-ban Nicoleta Botanát, egy óvoda adminisztrátorát, a férje leszúrta az irodájában, miközben a földszinten egy évfordulót ünnepeltek. Alexandra Elena Marint szintén a munkahelyén ölte meg az élettársa. Ez csak néhány eset, hisza nők elleni erőszak ritkán válik a hatóságok érdekévé. Meddig menjünk még vissza az időben? Előre kell haladnunk.

Néha csak egy megjegyzéssel kezdődik, lehet csak egy viccel, ami egy kicsit szexista, de „nem annyira nagyon”. De minden egyes szóval, tettről tettre, egyre gyűlölettel telibb és egyre erőszakosabb tettek válnak legitimizálhatókká, lesznek elfogadhatóak, vagy válnak akár vicc tárgyává.

A rendőrség öl! (románul Poliția ucide!) Ezzel a szlogennel fejezzük ki álláspontunkat azzal a felügyelő és büntető rendszerrel szemben, amely részese a nők életének megalázásában és tönkretételében. 2019 óta nem sok minden változott, pedig elvártuk volna, hogy a caracali eset után a hatóságok gyorsabban mozgósítsák magukat. Azóta sok más esetről adtak hírt és nem tudjuk, hogy hányan szenvednek a hallgatásban. Még meddig rejtjük véka alá azt a valóságot, aminek megélésére kötelezik a nőket?

A nők elleni erőszak a továbbiakban is el van hallgatva, vagy kimondottan el van fogadva úgy a társadalom szintjén, mint az állam intézményein belül. A romániai statisztikák szerint 4-ből 1 gyilkosság a családon belül történik, nagyjából a lakosság fele gondolja azt, hogy az erőszak jogos lehet bizonyos helyzetekben, és a nők 30%-a volt már áldozata fizikai vagy szexuális erőszaknak valamikor 15 éves kora után, az erőszakos esetek 81%-a az áldozatok otthonában történik  – mind falun (az estek 53%-a), mind városon (az estek 47%-a). Az esetek 81%-ában az erőszak áldozatai kizárólag nők, az esetek 92%-ában az agresszorok férfiak, és 4-ből 1 román nőt bántalmaztak már fizikailag vagy szexuálisan a partnerei. Mindezt tudva, az erőszakos cselekedetek csupán  4%-a jut el a bíróságra. Továbbá, Románia az egyik elsődleges forrása az európai emberkereskedelemnek, az áldozatok nagyrésze Romániából származik, és sok esetben a hatóságok is cinkosok.

Tudjuk, hogy sosem lehetünk elég jólneveltek, elég megfelelően felöltözve, nem túl sok és nem túl kevés sminkkel az arcunkon, ahhoz, hogy ne legyünk a szexista megjegyzések célpontjai. A nőiesség nem egy fegyver, amit ellenünk használhattok. A mi nőiességünk vagy annak a hiánya nem olyasmi, amit meghatározhattok, kommentálhatjátok, vagy rendelkezhettek felette. A miénk.

Emlékszünk az erőszakot túlélő nőknek a nevére, és azokéra is, akik nem élték túl. Ha egy elvesz, mind elveszünk. Emlékszünk, és értük megyünk ki az utcára, magunkért megyünk ki az utcára, egy tavaszért, mely nem csak virágokkal, hanem szolidaritással teli.

A világ minden pontján élő nővéreinkel való szolidaritásból döntöttünk úgy, hogy Romániában is megszervezzük az Egy erőszak tevő az utadon című flashmobot, hogy még egyszer megmutassuk, a szexizmus és a nők elleni erőszak egy normalizált jelenség az összes patriarchális társdalomban, mind nyugaton, mind keleten. Nem csak egy kivétel vagyunk itt, Romániában, és ez nem a „civilizálatlanság” jele. A nők hónapjában köszönjük szépen a virágokat, de tiszteletet akarunk, egyenlőséget, igazságot, biztonságot és zéró-toleranciát bármilyen féle agresszióval szemben. Ha egy elvesz, mind elveszünk. (románul: Cade una, cădem toate.)

Flashmob-ul feminist „Violatorul ești tu/O violatori san tu”

Imagini de la flashmob-ul feminist „Violatorul ești tu/O violatori san tu” din fața Ministerului Afacerilor Interne. Mai multe detalii aici: https://bit.ly/32Cz9QDImages from the feminist flashmob „The rapist is you” . More information in English here: https://bit.ly/2viuWp3)Cântecul “Un violador en tu camino” a pornit în Chile în Noiembrie 2019 de la colectiva feministă Las Tesis, în semn de protest împotriva violenţei sexuale şi de gen, şi s-a răspândit în multe alte ţări din America Latină şi din lume.În semn de solidaritate cu surorile noastre din toată lumea, am ales să organizăm şi în România flashmob-ul „Violatorul ești TU”, tocmai pentru a arăta, încă o dată, că sexismul şi violenţa împotriva femeilor sunt normalizate în toate societățile patriarhale atât din Est cât și din Vest, NU sunt doar o excepție românească sau un semn de “necivilizație”. Evenimentul s-a desfășurat inclusiv în limba Romani pentru a atrage atenția că femeile rome din România se confruntă atât cu sexismul cât și cu rasismul autorităților și ale societății.Evenimentul a fost organizat de grupul informal #MultumescpentruFlori.

Publicată de Feminism Romania pe Duminică, 1 martie 2020

Fenntartjuk a követeléseket, amelyeket a bukaresti informális csoport továbbított évről-évre, és amelyeket addig fogunk folyamatosan kérni, ameddig szükséges! (Bukarestben március 1-jén szervezték meg a flashmobot.)

Kérjük:

  • Kötelező képzést a nők elleni erőszakról a rendőrök, a jogi állást betöltő személyek és az egészségügyi dolgozók számára. Ugyanis a legtöbb esetben az intézmények képviselői szexisták. és nincs specifikus ismeretük az áldozatok szükségleteiről.
  • A fizikai és szexuális bántalmazások hivatalos bejelentésének megkönnyítését, tisztelettel a nőkre, anélkül, hogy újra kellene éljék a traumát.
  • A bürokrácia csökkentését az igazságügyi orvosszakértői papírok kibocsátásának folyamata során, nemi erőszak, családon belüli erőszak vagy az erőszak más formáinak esetében.
  • Több menedékhelyet az egész országban azon nők számára, akik családon belüli vagy nemi erőszakot szenvedtek el. Ezek működjenek non-stop, és fogadjanak be minden segítségre szoruló nőt, az irataik állapotától függetlenül.
  • Hivatalos információkat arról, hogy hány bántalmazó van a rendőrök között, és kik ezek.
  • A folyamat leegyszerűsítését, ahogyan rendőrök által bántalmazott vagy ignorált személyek panaszt tehetnek.
  • A közszállítás és lakásállomány megerősítését és támogatását országos szinten. A tömegközelkedés biztonságos használata alapszükséglet egy nő számára. A szociális lakások elérhetősége pedig segít a nőknek könnyebben kikerülni egy erőszakos helyzetből.
  • Egy olyan program bevezetését az iskolákba, amely a szexuális egészséggel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozik. Szükségünk van rá, hogy megtanuljunk egy szexizmus-mentes társadalomban élni.

Várjuk mindazokat, akik szolidaritásukat fejeznék ki március 8-án, vasárnap, 18:00 órától a Ha egy elvész, mind elveszünk című flashmobra, a Fő térre. A flashmobban csak önmagukat nőként és nem-bináris személyként azonosító személyek vehetnek részt, de az eseményre minden érdeklődőt szívesen várunk. Az akció szervezői egy nőkből és nem-bináris személyekből álló informális csoport, akiket felháborít a nők elleni erőszak elterjedtsége és normalizálása. Öltözz feketébe!

Amíg nem vagyunk mind szabadok, rabok vagyunk mind.

Kép a március 1-jei bukaresti flashmobról. Forrás: Casa Jurnalistului

Hozzászólás

Hozzászólás