Borbáth Péter
Szemvedéj
Sürgetett az idő. Délelőtt összegyűltek, meg kellett beszélni, hogy mi legyen. Ki megy, ki marad? A zajkereskedőnek, Ankitnak és Nirunak mindenképp mennie kellett. Sündör ki nem hagyta volna
Olvass tovább
Szemvedéj
Régóta ismerték egymást, egy időben jártak egyetemre, ahol ő a zajszakirányra ment, a csendnök pedig elhallgatásból és némaságból doktorizott. A hetek alatt elnémított városba szinte berobbantak a
Olvass tovább
Szemfedő
Kinyitom a könyvet: már a lapok színe, az illusztrációk elmosódottan-karcosan patinás színvilága jelzi, hogy valahol máshol vagyok, mint addig. Hogy pontosan hol, az a könyv végéig sem fog
Olvass tovább
