Borbély András
Szemvedéj
EGY NAGYHETI SZEKVENCIA – ordítja egy punk cigány egy dinnyeárus mikrobuszból megafonba – „Annyi halál van, mint ahány agyban lakik nyelv és szabály, s ha szétverik a koponyád,
Olvass tovább
Szemvedéj
Klímarózsa Nem tudjuk, milyen lesz. A vérfű-benőtte kis telek fölött mintha az akkádok holdja kelne éjjelente. Azt álmodom, a high-tech kultúra vasbeton tartóoszlopai között újjászületik az öntözéses gazdálkodás.
Olvass tovább
Szemfedő
Az AKPH Hisz Sztori című felvételéből kiindulva az egyetemes alany vagy másképpen: az egyetemes szubjektivitás megteremtésének retorikai stratégiái kapcsán szeretnék megfogalmazni néhány javaslatot. De először is: mi az
Olvass tovább
Szemfedő
„A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” (Karl Marx: Tézisek Feuerbachról) 1. Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek
Olvass tovább
Szemafor
A Misztika és politika című sorozatunk befejező része, Simone Weil diptichonja olvasható az alábbiakban. A szöveg a mérce.hu oldalán jelent meg korábban. A sorozat első négy része itt,
Olvass tovább
Szemafor
A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha
Olvass tovább
Szemafor
Misztika és politika című sorozatunk a kereszténység és a politikai kritika lehetséges találkozásai pontjaira kérdez rá. A sorozat harmadik része Simone Weil jogkritikáját ismerteti, a jog fogalmán alapuló
Olvass tovább
Szemafor
Misztika és politika című, a kereszténység és a politikai kritika lehetséges találkozási pontjaira rákérdező szövegsorozatunk első része itt található meg. A sorozat alább olvasható második része, mely az
Olvass tovább
Szemafor
A szemen egy olyan szövegsorozat indul, amely kereszténység és politika találkozási pontjaira kérdez rá. A sorozat célja, hogy a kereszténység államhatalmi és egyházi kisajátításából következő, pusztán dekoratív hagyományként
Olvass tovább
Szemfedő
– az öneszmélés regénye – 1. Ez az írás nem kritika lesz, mint ahogy ezúttal Vida Gábor sem regényt írt. Ugyanakkor kritika lesz, mert végül is Vida
Olvass tovább
Szemafor
Kezdetben volt a trauma, a seb, a diszkontinuitás, és nem voltak nemzetek, nemzedékek, genealógiák és generációk. Az eredet túl van a kronológiai kezdeten: egyszerre múlt előtti őseredet, és
Olvass tovább
Szemvedéj
S meztelen lett ugyan e hagyomány,/ de milyen lenne a világ/ emberi szem nem látta arca?
Olvass tovább
Szeksz
Látható tehát, hogy a cenzúra, illetve ennek méltó párja, a dezinformáció, melyek lényegében egyidősek a polgári nyilvánossággal, nem pusztán hatalmi-politikai, hanem gazdasági érdekeket is szolgálhatnak.
Olvass tovább
Szemvedéj
Nehéz ez a kép. Hosszú. Vaskampó női nemi szervvel, alulnézetből. Fázom.
Olvass tovább
Szeksz
Amit javaslunk, az program és poétika, álom és politika egyszerre: az új Holt-tengeri tekercsek.
Olvass tovább
Szeksz
Nyolcan a halál ellen, másodszor. Irodalom, intézményesség és hatalom viszonyáról beszélget: Ugron Nóra, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Benke András, Székely Örs, Gondos Mária-Magdolna, Kulcsár Árpád, Borbély András.
Olvass tovább
Szeksz
Nyolc szerző beszélget államhatalom és irodalom viszonyáról: Székely Örs, Benke András, Ugron Nóra, Kulcsár Árpád, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Gondos Mária-Magdolna, Borbély András.
Olvass tovább
Szemfedő
Az Elhordott múltjaink című terjedelmes szöveg főként személyes történetek elmondására vállalkozik. A szerző egy diktafonnal több oroszországi és volt szovjetunióbeli város többségében női lakóinak elbeszélését rögzíti, s a
Olvass tovább
Szemafor
„Ő /Allah/azt válaszolta, hogy senki nem tudja levenni azokat a hurkokat, csak azok, akik azokat elhelyezték.” (Ibn Sīnā: Risaālatu-l-ṭayr – A madarak tanácskozása) Giorgo Agamben még egy
Olvass tovább
Szemvedéj
A nagy középkori filozófus, Ibn Sīnā (Avicenna; 980-1037) hozzászólása a menekültkérdéshez: "...a gonoszak hamarosan megtudják, ami számukra írva van."
Olvass tovább