kortárs próza
Szemvedéj
Nem tudom abbahagyni a lábrázást. Ez az origó. Beszélsz valamiről, az háttérzaj; ha nem rázom tovább a lábam, ez a zaj beáramlik, és megsüketülök. Mi a véleményem valami
Olvass tovább
Szemvedéj
Anyu tanított meg rajzolni mindent is, de a traktort, azt apu mutatta meg, hogyan kell. A fogalmazás házimat is erről írtam. Odavittem hozzá. – Megnézed? Csak pislogott. –
Olvass tovább
Szemvedéj
Sokat dohányzott azon a nyáron. Végre erkélyes albérletbe költözött, a balkon átmelegedett csempéin ült délutánonként, vagy a korlátra támaszkodva nézte a vonatokat reggel és délelőtt, ha felkelt olyankor.
Olvass tovább
Szemvedéj
Eleinte észre se lehetett venni, annyira apró volt. Szabad szemmel alig látható, mint egy korai embrió. Amikor tüsszentéskor másodszorra érzett valami keményet az arca elé kapott tenyerében, megijedt.
Olvass tovább
Szemvedéj
Középiskolában csak azért jártam le az udvarra a focimeccseket nézni, mert a szomszéd ház már düledezett, én meg látni akartam, amikor leomlik. Féltem, hogy ha nem vagyok lent
Olvass tovább
Szemvedéj
Drága Anita! Vegyél mély levegőt: a világutazód maholnap útra kel: ez alkalommal hazakészül, és hidd el, ez élete eddigi legtürelmetlenebbül várt kalandja. Mielőtt még elárasztanál a Tőled megszokott
Olvass tovább
Szemvedéj
Kapaszkodunk az úszógumiba. Ha sikerül abbahagyni a kapálózást és fennmaradni a vízen, az már eredmény. A lassú, mély levegővétel megnyugtatja az idegeket és tágítja a tüdőt. Mindannyian eltérő
Olvass tovább
Szemvedéj
Kovácsné, született Hausenbach Rozália (1942-ben, egy tehetős szász leány és egy román katonaszökevény rövid szerelméből), emlékei szerint mindig utálta a férjét. Kovács Albert – Albi, ahogy a kocsmai
Olvass tovább
Szemvedéj
Közepes léptekkel haladt. Lépései hosszát tevékenységéhez igazította most is: kavicsot rugdalt. Ez a legmegfelelőbb taktika, könnyen tudott rövidíteni, ha kellett, vagy éppen nyújtani lépésein, hogy úgy jöjjön ki,
Olvass tovább
Szemvedéj
Az igazgató Esős volt a június, de szombatra kisütött a nap, aki tehette, kirándulni ment a családdal, vagy legalább kisétált a kéthetente megszervezett kézműves vásárba. A vásárosok belakták
Olvass tovább
Szemvedéj
Amikor a mérleg nyelve elkezdett a rettegett százas felé kúszni, elege lett. Diétázni kezdett. Zellerleves, káposztaleves. Paleo diéta, vegán diéta, nyersvegán diéta. Kidobta a fehér kenyeret, és barnát
Olvass tovább
Szemvedéj
A Hét munkacímet viselő kisregény első fejezete még 2014-ben íródott, abban a hiszemben, hogy egy novella. A narrátor elmesélte egy hetét, a rutint, amibe belefagyott, még ha ő nem is
Olvass tovább
Szemvedéj
Dinoszauruszcsontokat találtál a homokozóban. Valahogy rávettél, hogy egész délután ássunk, további leletek reményében. Neked a koponya kellett, az volt a terved, hogy egy lapáttal fogod kikaparni belőle a
Olvass tovább
Szeksz
A kortárs betegségnarratívák a test uralhatatlanságáról szólnak, ezzel együtt a szellemi én „elfogyásáról”, hiányáról, átalakulásáról.
Olvass tovább
Szemfedő
A családi hálókon, viszontszolgálatokon, rokon- és ellenszenveken alapuló, laza és rugalmas közösségeket felváltják a sokkal tudatosabban szervezett emberi hálózatok (szerzetesrendek, városok, hadseregek), amelyek mindegyike a hagyományos személyesség felszámolásával
Olvass tovább
Szemvedéj
Ma is egyedül megyek iskolába. Anya az ablakból néz. Nem nézek vissza. Ott áll addig, ameddig el nem tűnök a sarok után. Félt, amikor egyedül megyek. Aztán visszafekszik
Olvass tovább