Szeksz
Szellemi Elmélyülésre Késztető Szövegek
Szeksz
Krízis csoport: KIÁLTVÁNY A MUNKA ELLEN. II. rész A “Krízis csoport” (Gruppe Krisis) a Krisis folyóirat köré szerveződő, az 1980-as évektől aktiváló német marxista tömörülés (tagjai a
Olvass tovább
Szeksz
„A válság és az összeomlás nem véletlen jelenségek és külső zavarok, hanem a dolgok igazi lényegéhez tartoznak, s ezek szolgáltatják az alapot, amelyen a fennálló társadalmi rendszer lényege
Olvass tovább
Szeksz
Önvizsgálat útján a nők haragja hatalommá alakíthatja a különbségeket.
Olvass tovább
Szeksz
Giorgio Agamben: Amikor ég a ház[1] „Semminek nincs értelme, amit csinálok, ha ég a ház.” Még ha a ház lángokban is áll, ugyanúgy kell folytatni, mindent gondosan és
Olvass tovább
Szeksz
Nem a köztünk lévő különbségek szigetelik el egymástól a nőket, hanem az, hogy vonakodunk a különbségek felismerésétől, és így nem vagyunk képesek hatékonyan kezelni az ignoranciából és a
Olvass tovább
Szeksz
Ez a nemzedék egyszerre volt a neoliberális fordulat áldozata és első számú haszonélvezője: törekvéseikből a burzsoázia kimazsolázta a steril szabadság ideológiáját.
Olvass tovább
Szeksz
Az autentikus szövetségesség lényege a hatalmi viszonyok domináns modelljeinek megsemmisítése, hogy a marginalizált csoportok számára felszabaduljon a marginalizáció fogalmának legyőzéséhez szükséges hatalom.
Olvass tovább
Szeksz
A 19. század végére a nyugati polgárság végleg elvesztette a gesztusait. 1886-ban Gilles de la Tourette, „a párizsi közkórházak és a Salpȇtrière egykori orvosa”, Delahaye-jel és Lecroisnier-vel közösen
Olvass tovább
Szeksz
A saját elnyomásunkra való összpontosítás az identitáspolitika koncepciójában testesül meg. Úgy gondoljuk, hogy a legmélyebb és potenciálisan a legradikálisabb politika közvetlenül a saját identitásunkból származik, szemben azzal, hogy valaki
Olvass tovább
Szeksz
A férfiak előtt álló válság nem a férfiasság válsága, hanem a patriarchális férfiasságé.
Olvass tovább
Szeksz
Mik az okai a magyar értelmiség talajvesztettségének?
Olvass tovább
Szeksz
Székelynek lenni tehát [...] nem faji, etnikai, nemzetiségi vagy nemzeti hovatartozást jelentett, hanem társadalmi, politikai és törvényi-jogi státust.
Olvass tovább
Szeksz
Rapszódia dialektikus prózában[1] Egynegyed évezrede született Hegel. Mint a „klasszikus német idealizmus” egyik legnagyobbjától, tőle kell megtudnunk, mi is a szellem: az a láthatatlan hatalom, amely áthatja a
Olvass tovább
Szeksz
"...úgy vélem, adni kell minden szegénynek. Nem csak azoknak, akiknek nincsen pénzük, hanem olyanoknak is, akiknek nincsenek gondolataik, nincsen szívük – ők a valóban szegények. Lehet, hogy anyagilag
Olvass tovább
Szeksz
Guy Debord 1963-as cikkében az alábbi meghatározását adja a szituacionista mozgalomnak: „A szituacionista mozgalom egyszerre tekinti magát művészeti avantgárdnak, a mindennapi élet szabad megalkotására irányuló kísérleti vizsgálódásnak, végül
Olvass tovább
Szeksz
Az, hogy a huszonegyedik század a legradikálisabb vagy legreakciósabb idők egyike lesz-e – vagy egyszerűen a végletes középszerűség szürke korává válik –, jórészt azon múlik, hogy miféle társadalmi
Olvass tovább
Szeksz
A liberalizmus önkényesen kiterjesztett, ennélfogva sajátosan értelmezett univerzalizmusa szükségképpen magával vonja az el nem ismert, de legfőképpen a megtermelt javakból egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan részesülő milliók dilemmáját.[1]
Olvass tovább
Szeksz
Az a társadalom, amely a munka irracionális absztrakciója köré szerveződik, miközben a munkaerő áruként való sikeres értékesítése immár a kivétel, és nem a szabály, szükségszerűen szociális apartheidba torkollik.
Olvass tovább
Szeksz
Alapvetően performatív és teátrális esemény minden olyan jelenség, mely képes időlegesen felfüggeszteni saját környezetének fennálló szabályrendszerét. Legtöbb esetben azonban az efféle események a hagyományos előadóművészet keretrendszerén kívül zajlanak
Olvass tovább
Szeksz
A kortárs betegségnarratívák a test uralhatatlanságáról szólnak, ezzel együtt a szellemi én „elfogyásáról”, hiányáról, átalakulásáról.
Olvass tovább
Szeksz
A muzulmán nem csupán az élet és a halál határát jelezi, hanem sokkal inkább az ember és a nem-ember közötti küszöböt.
Olvass tovább
Szeksz
Mit lehet mondani a rómaiaknak? Niall Ferguson a nyugati civilizáció sikerét firtató művében így fogalmaz: „egyre kevésbé könnyű a legalsó egymilliárd, azaz a világ legszegényebb országaiban élő emberek
Olvass tovább
Szeksz
„Őszintén szólva igencsak vad emberek ezek mihozzánk képest; hiszen vagy nekik kell mindenáron azoknak lenniük, vagy nekünk; bámulatraméltó távolság választja el viselkedésüket a miénktől.” (Michel de Montaigne)
Olvass tovább
Szeksz
A digitális kódhibák korunk esztétikájának egyre meghatározóbb elemévé válnak, legyen szó filmes effektekről, videoinstallációkról vagy zajt felhasználó kortárs zenei példákról. Caleb Kelly szerint a hiba lehetőséget kínál az
Olvass tovább
Szeksz
Most, hogy Tandori meghalt, öregen. Olvasom, miket írnak. Nagyon furákat, úgy tetszik: mintha olyan kedves lett volna meg jámbor: verebek, macik, lovak, mindenkivel elbeszélg. Lehet. Én is beszéltem
Olvass tovább
Szeksz
Hurbinek nem tud tanúságot tenni, mivel nincs nyelve... És mégis, ő „tanúskodik a szavaim által” (Levi).
Olvass tovább
Szeksz
A szép és a fenséges gyakran emlegetett fogalmai mellett a 18. századi brit esztétika megalkotott egy kevésbé ismert kategóriát is, a „festői” (picturesque) kategóriáját. A festőiségről szóló fejtegetéseken
Olvass tovább
Szeksz
Losoncz Márk beszélgetése Anselm Jappevel Bevezető Az értékkritika egy az 1980-as évektől kibontakozó, a hagyományos, „exoterikus” Marx-értelmezéssel egy „ezoterikus” Marxot, a marxi kritikai elmélet radikális újraértelmezését szembehelyező irányzat.
Olvass tovább
Szeksz
az úgynevezett 1918-as „Nagy Egyesülés” diskurzusának számottevő része antikommunista ideológia volt, ami a nacionalizmus legitimizálását szolgálta. A nemzeti lelkesedéstől fűtött tömegekkel és az egyhangúlag kimondott egyesülés történelmi pillanatával
Olvass tovább
Szeksz
Mielőtt bemutatnánk a politikai szféra újjáélesztésének specifikus libertárius municipalista elképzelését, néhány fejezet erejéig meg kell vizsgálnunk ennek a szférának a természetét, hogy tisztázzuk, mit értünk alatta. A politikai
Olvass tovább