Szemfedő
Szemfedő
Szűcs Jenő, a nemzedékemre oly nagy hatást tett, Vázlat Európa történelmi régiójáról[1] szerzője a középkori Bizánccal kapcsolatban használt leggyakoribb jelzője a „merev” és / vagy „sorvadó”. Ez természetesen
Olvass tovább
Szemfedő
6. BOSZORKÁNYÜLDÖZÉSEK A KAPITALIZMUS HAJNALÁN A boszorkányság és eretnekség közötti lényeges különbség abban rejlik, hogy a boszorkányperek kizárólag a nők állítólagos bűncselekményei ellen irányultak, míg az
Olvass tovább
Szemfedő
3. A „FELSZABADÍTÁS TEOLÓGIÁJA”. AZ UTÓPIA KONKRETIZÁLÓDÁSÁTÓL AZ UTÓPIA VÁLSÁGÁIG Az egyre növekvő földnélküli proletariátusból idővel millenarista és eretnek mozgalmak emelkedtek ki, akik az egyházi intézményekkel
Olvass tovább
Szemfedő
Silvia Federici Caliban and the Witch c. könyvének rekonstrukciója „A nő nem szubjektum. Nem termel, hanem gondozza a termelőket, élő emlékműve a zárt házigazdaság rég letűnt időszakának.
Olvass tovább
Szemfedő
Anna egy napja minden negyvenes középosztálybeli nő egy napja: kelti a gyerekeket, reggelihez terít, viszi a bölcsibe a legkisebbet, miközben a férj már elcipelte a két nagyobbat oviba
Olvass tovább
Szemfedő
„Apámuram, gyönyörűm, válaszoljál egyenesben, mondj igent vagy nemet. Veszteglyek. Adj tanácsot. Segéts. Mióta kérlek és mióta ígéred… hagyjuk. Tunni kévánom, Istennek tetsző-e az életem. Beszélj. Nélkülem te se
Olvass tovább
Szemfedő
József Attila összegyűjtött tanulmányai 1958-ban jelentek meg először, a Waldapfel József és Szabolcsi Miklós szerkesztette négykötetes életműkiadás (1952-1967) részeként. Mint a szerkesztők mesélik az itt recenzált kötetben közölt
Olvass tovább
Szemfedő
Az utóbbi időben többen, többféle műfajban és médiumon keresztül is tematizálták a húszas éveik végén – harmincas éveik elején járók problémáit. A 2013-as Szabó Benedek és a Galaxisok
Olvass tovább
Szemfedő
Jan Philipp Reemtsma német tudós és aktivista 2013-as kötete tavaly jelent meg magyarul. Kétségtelenül hiánypótló mű, mint arra szöveg vége felé haladva egyre hangsúlyosabbá váló kritikai reflexiója is
Olvass tovább
Szemfedő
Olyan sokat akar ez a könyv. Akár dicséretes is lehetne, hogy egyszerre akarja megmutatni az értelmiség, a családok, a szexualitás, az ezredforduló, a posztkommunizmus, Közép-Kelet Európa, a szegények,
Olvass tovább
Szemfedő
„ A világ minden táján beleavatkoznak a film, a rádió, a televízió munkájába. Nem kell ezt durván csinálni, de mi is érvényesítsük ezt a gyakorlatot.” (Marosán György,
Olvass tovább
Szemfedő
„Csak a hallgatás egyforma.” – olvashatjuk a rózsanemesítő, Décsi Vilmos megállapítását az Omerta második könyvében. A regény viszont nagyon pontosan mutat rá a hallgatás különbözőségére: négy teljesen eltérő
Olvass tovább
Szemfedő
Idén jelent meg egy rövid, olasz nyelvű könyv Hannah Arendt és ’68 címmel, amelyben a szerző a filozófusnak a ’68-as diákmozgalmakról megjelent írásait, illetve interjúban elhangzott meglátásait foglalja
Olvass tovább
Szemfedő
Szvoren Edina számára a kritika – legutóbb a Jelenkor 30/30-as, kiemelkedő kisprózaköteteket egybegyűjtő listája – kiemelt helyet tart fenn a kortárs próza világában. Mégis munkái fogadtatásának megmarad az
Olvass tovább
Szemfedő
Ez is olyan társtalanul felcsillant kötet, mint a közelmúltbeli magyar esztétika szürkés égboltjának kevés fénypontja: Hegyi Lóránd, Forgács Éva, Radnóti Sándor munkái. Megelőlegezte egy pazar tanulmánygyűjtemény (Seregi Tamás:
Olvass tovább
Szemfedő
Az AKPH Hisz Sztori című felvételéből kiindulva az egyetemes alany vagy másképpen: az egyetemes szubjektivitás megteremtésének retorikai stratégiái kapcsán szeretnék megfogalmazni néhány javaslatot. De először is: mi az
Olvass tovább
Szemfedő
„A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” (Karl Marx: Tézisek Feuerbachról) 1. Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek
Olvass tovább
Szemfedő
A Gucci luxusmárka 2018-as előőszi kollekcióját a 68-as francia diáklázadással, illetve annak újragondolásával népszerűsíti. A szemaforban megjelenő 68-as szövegsorozatunk második állomásaként Keszeg Annát és K. Horváth Zsoltot kérdeztük
Olvass tovább
Szemfedő
„Reméli, az anyukája büszke rá. Ez az első kötete” – áll André Ferenc szótagadó c. könyvének fülszövegében, kijelölve részben az értelmezés kereteit. Az első kötet beavató jellege miatt
Olvass tovább
Szemfedő
Négykezes kritika Peer Krisztián 42 című kötetéről Ahogy Pierre Bourdieu állítja Hatalmi mező, értelmiségi mező és osztályhabitus[1] című művében, semmilyen művészeti korpuszt nem lehet önmagában vizsgálni,
Olvass tovább
Szemfedő
A Világló részletek első olvasásra magával ragadja a befogadót. Családtörténet, korszakrajz, az íróvá válás prousti kalandja, mondatok elsodró folyama, az emlékezet működésének aprólékos feltérképezése, sorstörténet, sorsok története a
Olvass tovább
Szemfedő
Hogyan ölthet úgy testet egy város, hogy diónyi méretű daganat kel benne életre? Rögzíthető-e hajszálpontosan a rácson innen, kordonon túl, kint és bent közötti határvonal? Schein Gábor 2017-ben
Olvass tovább
Szemfedő
A regényhez csatolt családfa meglepően – szinte bántóan – letisztult és áttetsző modellt kínál azoknak a viszonyoknak a megértéséhez, amelyeket a több mint száz éven és négy generáción
Olvass tovább
Szemfedő
Volt egyszer, hol nem volt, voltam egyszer én gyerek, voltál egyszer te gyerek, voltunk mi gyerekek és leszel te felnőtt, te, akinek Molnár Krisztina meséli, hogy milyen volt
Olvass tovább
Szemfedő
A családi hálókon, viszontszolgálatokon, rokon- és ellenszenveken alapuló, laza és rugalmas közösségeket felváltják a sokkal tudatosabban szervezett emberi hálózatok (szerzetesrendek, városok, hadseregek), amelyek mindegyike a hagyományos személyesség felszámolásával
Olvass tovább
Szemfedő
Pillanatnyi örömök az évtizedes meghurcoltatás közepette; nagy elhallgatások és megállíthatatlan szóáradat: humán és nonhumán nézőpontok keveredése – ezekhez hasonló kettősségek uralják Selyem Zsuzsa 2016-os kötetét. Elsőre úgy tűnhet,
Olvass tovább
Szemfedő
Tudom én, hogy ez így, látatlanban, bárminemű pénz-visszafizetési garancia hiányában rizikósnak tűnik, mégis arra kérlek benneteket, higgyetek nekem, amikor azt mondom, hogy a Call Me by Your Name
Olvass tovább
Szemfedő
Slavoj Žižek, szlovén származású filozófus és kultúrakutató a kortárs társadalombölcseleti szcéna egyik legizgalmasabb alakja. 2010-es esszéje, A bennszülöttek visszatérése a žižeki ideológiakritika jellegzetes példájának tekinthető. Žižek munkásságát főként
Olvass tovább
Szemfedő
Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című regényét olvasva egyfajta „jártam már itt”-érzésem támadt, ami nem arra vonatkozik, hogy egy valós tapasztalatot ébresztett volna fel bennem. Inkább a magyar
Olvass tovább
Szemfedő
– az öneszmélés regénye – 1. Ez az írás nem kritika lesz, mint ahogy ezúttal Vida Gábor sem regényt írt. Ugyanakkor kritika lesz, mert végül is Vida
Olvass tovább