Mischa Mangel versei

Deutsche Version auf der zweiten Seite.
A német eredeti a második oldalon.

MAJD A RAGYOGÁSUK LESZ EZEKNEK A LÁMPÁSOKNAK fémes.

egy pózna és patakmozgás ami a híd területe fölé nő.

a villamos felizzik a kanyar mögött. mozgása

a szemekben parázslik tovább. a ragyogás megdermed és ferdén esik

a folyóra. egy utat képez. széttörik

a korlátokon. és a víz felszíne kinyílik

egy lépcsőnek ami a felszínről folyik lefele. képzetek esnek

az alacsony hullámok mindegyikébe képzetek sorházakról

aranypincékkel.

EZEN AZ ESTÉN SARJADNAK A LÁMPÁSOK utoljára

a járdából (az ablakom előtt). a pflaszter besüpped. a póznák

felnyúlnak egészen az ablakig.  és egy mind inkább többszólamúvá váló kiáltás

(zúgás)  emelkedik föl a villamos áramtól. lassan nő (nyílásban

nyitogat) a lámpák üvege (fejeket). egyszerűen nem kelek föl többé.

nézegetem a lámpások világítását a járdán. és hallgatom

ahogy engem kiáltanak

ENNÉL IS GYORSABBAN nem tudunk szuszogni

elhallgatjuk szinte a  szív ütését annak

az áttetsző állatnak           amely testünk között

növekszik. etetjük lég lökésekkel. az állat

úgy illeszkedik indulatainkhoz ahogy víz

áraszt el minket –             és mialatt alszunk

megjelenik fejünk fölött egy száj

egy száj         mintha mi az állatba

egy szájat nyomtunk volna bele mint egy csókot –

EGY RAJ APRÓMADÁR húzzon le engem.

fejem attól hogy megláthatnak most teljesen fehér

és fénylik mint egy fénykép. mióta megyek is tulajdonképppen

itt, hogy a pflaszterkövek lenyomata talpaimban

a lábakba halmozódik. egy lökés, egy összeomlás. és mikor

bújnak ki belőlem aprómadarak mint izzadtság –

csillogó testek, áttetszőek. a felületek összetéve,

hullámmozgások. légzés nem áll rendelkezésre. a szívütések:

útburkolat zuhogása szélvédő üvegre. kellemes

a karmolások kontaktmelege a bőr áthágásakor

mintha adná a kezét, mindig újra

csőrhegyek, accelerando                       nem tudom abbahagyni

és nem tudom abbahagyni hogy arra gondoljak

© Petrus Akkordeon

Sorozatunk előző részeit megtekintheti itt (Carla Hegerl verse) és itt (Valentin Moritz regényrészlete).

Mischa MANGEL (*1986), Berlinben él. Kreatív írást tanul Hildesheimben, ugyanott és Marseille-ben kultúraközvetítést (Médiation Culturelle de l’Art). Publikált folyóiratokban és antológiákban, a 2015-ös Prenzlauer Berg Irodalmi Díj döntőse.

SZÉKELY Örs (*1992) egy budapesti esztétika szak és egy berlini félév után ismét Gyalu határából áll ki stoppolni.