8. Lakásmenet – Otthonunk az életünk!

Október 2. a lakhatás világnapja. Ehhez kapcsolódóan A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity Magyarország 2018 szeptemberének végén és október elején megrendezi a Lakhatási Heteket. A két hetet A Város Mindenkié által ebben az évben nyolcadik alkalommal, szeptember 29-én megrendezett Lakásmenet köti össze, amely egy felvonulás a lakhatáshoz való jogért.

A Város Mindenkié (AVM) csoport 2009 augusztusában alakult olyan hajléktalan emberek és szövetségeseik részvételével, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. A csoport tagjai hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő emberek és biztos lakhatással rendelkező szövetségeseik.

A Város Mindenkié a következő célokért küzd:

1. a kikényszeríthető lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása és érvényesítése
2. a hajléktalanság kriminalizációjának megszüntetése
3. a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek társadalmi és intézményes diszkriminációjának megszüntetése
4. mindenki számára elérhető, magas színvonalú szociális rendszer
5. széleskörű tudatosság a szociális jogokkal kapcsolatban és szolidaritás a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberekkel
6. a társadalmi elnyomást elszenvedő csoportok tájékozottak a jogaikkal és érdekeikkel kapcsolatban, jól képzettek és erősen szervezettek

Az idei, 8. Lakásmenet Facebook-leírásában A Város Mindenkié a következő felhívással szólítja meg azokat, akik érintettekként vagy vállalt szolidaritásuk kifejezéseként részt vennének a felvonuláson:

„Mert lakás nélkül nincs méltóság, biztonság, család, egészség, élet. Van megoldás a lakhatási válságra és Te is tudsz tenni érte – gyere el a Lakásmenetre! Követeld velünk, hogy senkit ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül az utcára rakni! Az utcán élőket segítsék, ne büntessék!

✊ Követeljük együtt az emberhez méltó, biztonságos lakhatást! Mert az otthonunk az életünk. ✊

Évente több ezer kilakoltatás történik, idős, beteg emberek és gyermekes családok kerülnek az utcára. A kilakoltatások során a gyerekeket elválasztják szüleiktől, akik így állami gondozásba kerülnek, ahonnan felnőttként kikerülve sokan hajléktalanná válnak.
Ha szerinted sem megoldás, hogy a gyerekeket elválasztják a szüleiktől, hogy embereket mindenféle elhelyezés nélkül tesznek nap mint nap az utcára, hogy a hajléktalan embereket a rendőrség üldözi, akkor csatlakozz hozzánk!

Mi addig is tovább folytatjuk a gyermekes családok kilakoltatása elleni küzdelmet: ősszel újra beadjuk azt a törvénymódosító javaslatot, ami megakadályozná, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül az utcára lehessen tenni!

📌 Mikor? 2018. szeptember 29. szombat 15 óra
📌 Hol? Budapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 8. (a menet a Zeneakadémiától indul)

🚶‍ Útvonal: Zeneakadémia – Király utca – Nagymező utca – Andrássy út – József Attila utca – Nádor utca – Szabadság tér”

Magyarországon az új alaptörvény sem biztosítja a lakhatáshoz való jogot. Bár az ország a ’90-es években más európai országokkal együtt aláírta a Módosított Szociális Chartát, annak lakhatással kapcsolatos pontját nem. Nincs országos lakáspolitika Magyarországon, enélkül nem lehet hatékonyan megelőzni a hajléktalanná válást. Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. Jelenleg kevesebb, mint 140 ezer a magyarországi kb. 4 millió összes lakásból, ez kb. 3%. Ez az európai átlag töredéke! Összehasonlításul: Hollandiában ez az arány 30% fölött van; Angliában, Ausztriában, Csehországban, Dániában, Franciaországban 20% körüli.

Az AVM Budapest 2015-ös közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy 40337 önkormányzati tulajdonú lakás van a fővárosban. Majdnem minden tizedik önkormányzati lakás üresen áll, ami összesen közel 4000 lakást jelent. Az AVM becslései szerint az üresen álló lakások négyötöde kiadható lenne, ha az önkormányzatok felújítanák. Ez több mint 3000 lakást jelent. Az üres lakások aránya a fővárosi önkormányzatnál a legmagasabb, és ők a tulajdonosai arányaiban a legtöbb olyan lakásnak is, amit lakhatóvá lehetne tenni. Az önkormányzatok azonban inkább el- vagy albérletbe adják őket, az üresen állók fenntartására pedig évi 200 millió forintot fizetnek.

Az AVM Pécs 2015-ös közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy több mint 600 önkormányzati tulajdonú lakás áll üresen Pécsett. A 2011-es népszámlálás adatai szerint országosan a ténylegesen üresen álló lakások száma kb. 380 ezer db (ebben nincsenek benne azok a lakások, amiket irodának, idényszerűen vagy más célra használnak). Ebből önkormányzati tulajdonú 13.911, vagyis az üres lakások túlnyomó többsége magántulajdonban van.

A magyar állam 2003 és 2008 között minden évben több mint százmilliárd forintot költött el olyan rétegek támogatására, amelyek állami segítség nélkül is elboldogultak volna. Erre példa a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmény, amelynek kétharmada a leggazdagabb 20%-hoz került. Az egykulcsos adó bevezetése 3 év alatt nagyjából 1600 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek – ennyivel lettek gazdagabbak a magyar társadalom jobb módú rétegei. A magyar állam száz év alatt sem költ ennyit lakásfenntartási támogatásra, amelynek összege havonta néhány ezer forint volt, majd 2015-ben meg is szűnt.

Országosan több, mint 15.000 ember él hajlék nélkül vagy nem lakás célú helyiségben, ezek 4/5-e férfi, de emelkedik a nők aránya. Ezt szinte egyáltalán nem követi a női férőhelyek számának bővülése, ami főként a kisebb településeken okoz problémát a női ügyfeleknek. A hajléktalan nőket ezen túl jellemzően a párkapcsolati erőszak veszélye érinti, és a társadalomban található előítéletek is sújtják.

A legtöbb hajléktalan a negyvenes évei közepén jár és szakmunkás végzettségű (40%), azonban emelkedik az általános iskolai végzettségűek aránya (35%), míg 9%-uk nem végezte el az általános iskolát, 13%-uk érettségizett és 3%-uk felsőfokú végzettségű. A legtöbb hajléktalan ember sosem kéreget, sokkal több hajléktalan ember dolgozik, mint ahány kéreget. A kéregetők jelentős része nem hajléktalan (még). A Február Harmadika felmérések szerint a hajléktalan emberek kb. 43%-a rendelkezik munkából származó jövedelemmel, ami lehet bejelentett, fekete, alkalmi, vagy lomizás, fém- és üveggyűjtés is. Három éve ez az arány még 49% volt, de a válság hatása itt is érezhető. A roma hajléktalan emberek aránya évek óta mért emelkedés után a 20% körüli arányban stabilizálódott, tehát a közvélekedés ellenére jelentős számú cigány népesség süllyedt bele a hajléktalanságba. Ők a nem-romákhoz képest általában inkább közterületen, illetve saját maguk építette kunyhókban élnek, és az alacsonyabb szolgáltatásokat veszik igénybe (nappali melegedő, esetleg éjjeli menedékhely).

———————————————————————-

A fenti anyag az AVM Pécs tagsági könyvéből és az AVM Budapest online felületén található információk szabadon átvett és szerkesztett passzusaiból készült. A témában még ajánljuk az Abcug.hu Több ezer lakást hagynak üresen állni Budapesten című, 2015-ös cikkét, és az Inkább a lépcsőház, mint a szálló című, 2018-as cikkét.