Mentés másként pedagógiai konferencia Kolozsváron

Mentés másként pedagógia konferencia 2.
Kolozsvár március 1-2.

Semmi nem mozog magától.

Csak olyankor beszélünk a romániai oktatás helyzetéről, amikor napvilágot lát egy botrány: tüntetnek a tanárok, megvertek, feljelentettek, kirúgtak valakit, igazságtalanul bántak egy gyerekkel és van róla legalább videó, újra megjelent egy statisztika, amely gyermekszegénységről, iskolaelhagyásról, lemorzsolódásról, alacsony iskolai teljesítményről szól vagy egy törvénytervezet, amelyre azonnal reagálni kell.

Az év többi részében csendben tűrjük a romániai városi és vidéki iskolákban uralkodó állapotokat, a hiányosságokat, amelyek nagy része annyira átszövi társadalmunkat, hogy azt sem tudjuk, honnan kezdjük a rendszer átgondolását, újraépítését.

Nagyon gyakran juthatunk arra a következtetésre, hogy az oktatási rendszer reformjához elsősorban pénzre van szükség – ehhez képest mi azt javasoljuk, hogy amíg ez hiányzik, próbáljunk saját erőből javítani azokon a területeken, amelyekkel kapcsolatban állunk, azokban az iskolákban, amelyekben dolgozunk.

A Mentés másként pedagógia konferencia célja,

hogy lebontsuk a tévhiteket, amelyek ellehetetlenítik egy demokratikus és funkcionális oktatási rendszer létrejöttét, és hogy lehetőséget teremtsünk az oktatásról való párbeszédre. Az áthallásos cím az oktatásban részt vevő minden gyermek bevonását célzó módszerek felkutatására, bevált módszerek megosztására is vonatkozik.

Az előadások, műhelyek, a kerekasztal-beszélgetések és a Pedamozi során az oktatási rendszert érintő általános kérdéseket (pedagógusképzés, gyermekjogok, gyermekszegénység, szociális hátrány, inklúzió, sajátos nevelési igény, rasszizmus, szexuális nevelés) egy-egy gyakorlati támponton, tanítási tapasztalaton, bevált módszeren keresztül közelítjük meg.

A Mentés másként története

a Dombok mögött kezdődött, egy vidéki, helyettesítő tanári tapasztalattal az állami oktatás, ha nem is fekete, de szürke foltjairól.

Aztán a kolozsvári Láthatatlan Kollégium Kortárs ifjúsági irodalom műhelyében (BBTE-BTK) kiforrott a Mentés másként pedagógia konferencia koncepciója és megszerveztük az első alkalmat.

Az idei konferencia programja

Az előadások és műhelyek egyik része átfogóbb témákat fog megragadni, amelyek minden pedagógus hallgatót, tanárt érintenek valamilyen mértékben: milyen eszközök segíthetik a pedagógust, aki hátrányos közösségben dolgozik, vagy aki mélyszegénységben élő gyermeket tanít, hogyan fordulhatunk a sajátos nevelési igényű gyermekhez, milyen hibákat kerüljünk el, miért alapvetően fontos a gyermekjogokat figyelembe venni – miért életmentőek ezek egy-egy gyermek számára (ld. egészségügyi ellátáshoz való jog, lakhatáshoz való jog, oktatáshoz való jog, önkifejezéshez való jog stb.).

Az előadások és műhelyek másik része egy-egy sajátos területre koncentrál: a kortárs ifjúsági irodalomról, a 21. századi olvasási stratégiákról, nyelvtanításról, állatasszisztált pedagógiáról, egyetértésen (konszenzuson) alapuló döntéshozásról, interaktív természetismeretről, az érzékenyítő workshop lehetőségeiről saját élmény alapján.

A műhelyekkel párhuzamosan folyamatosan működni fog a Pedamozi, ahol pedagógiai szempontból vitaindító dokumentum- és játékfilmeket fogunk vetíteni.

A konferencia napjait a felgyűlt kérdések megbeszélésével zárjuk, az első napon informális keretek között, a másodikon egy kerekasztal-beszélgetés formájában, meghívottjaink segítségével, olyan gondolatok, konkrét ötletek megfogalmazására törekedve, amelyek már egy demokratikusabb oktatási rendszer kialakítása felé mutatnak.

Az előadók, műhelyek sora folyamatosan frissül a konferencia oldalán: https://www.facebook.com/Ment%C3%A9sm%C3%A1sk%C3%A9nt-563709914042580/?modal=admin_todo_tour

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/2470834799597443/

A műhelyeken a résztvevők létszáma korlátozott, regisztráció: február 18. és 25. között.

Eddig beharangozott előadóink és bemutatkozóik:

L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány létrehozója és szakmai vezetője, az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Berettyóújfaluban él, pályáját földrajz-rajz szakos tanárként kezdte, jelenleg művészeti oktatással foglalkozik. A gyermekközpontú pedagógiák iránti érdeklődését a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával ötvözi. 1999-ben alapította meg az Igazgyöngy Alapítványt, amely az esélyegyenlőségért, a társadalmi integrációért, a gyermekszegénység és az átörökített mélyszegénység felszámolásáért dolgozik az oktatás, a közösségfejlesztés, a munkahelyteremtés, illetve az intézményi együttműködés összekapcsolásával – a gyermekek igényeitől a rendszerszintű problémák felé haladva.

Online előadás címe: A generációs szegénységben élő gyerekek és az iskola

Leírás: A generációs szegénységben élő, zömében roma gyerekek oktatása ma egyre nagyobb kihívásként jelenik meg az iskolákban. Az új tudást igénylő szakmák, a fogyasztói társadalom hatása, az átörökített szocializáció, a leszakadó térségek összetett problémái, a náluk magas, de a társadalom más rétegeiben egyre alacsonyabb gyereklétszám miatti átrendeződés sürgető kérdéseket vet fel. Mindenki változást szorgalmaz régóta keresve a megoldást. De miért nem sikerül tömeges, tartós, beépülő hatást elérni? Mit kellene másképp értelmezni az iskolában, és a társadalomban? Kezelhető-e és hogyan a leszakadás? A nemzetközi példák mennyire alkalmazhatók a megoldáskeresésben? Sok kérdés vetődik fel a téma kapcsán, amin érdemes elgondolkodni.

Keresztesi Polixéna tanár, iskolapszichológus, a PsihoProEdu Egyesület munkatársa. Tanulási, érzelmi és viselkedészavaros gyermekekkel foglalkozik, két diszlexiáról szóló kötet társszerzője. A viselkedészavarral vagy tanulási zavarral küzdő gyermekek beilleszkedésében nem tartja elegendőnek pusztán az oktatási reformokat. A pedagógus feladatát (és egyben kihívását) abban látja, hogy a gyermekek egyéni tanulási és fejlődési ritmusát felismerve, ennek megfelelően alakítsa a tananyagot, továbbá hogy a gyermeket teljes személyiségként, erősségeivel és gyengeségeivel együtt értékelje.

Előadás címe: ADHD-s és viselkedészavaros gyerek az iskolában

Leírás: Ahhoz, hogy pedagógusként szembenézhessünk a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD – Attention Deficit Hyperactivity Disorder) esetén felmerülő nehézségekkel, ismernünk kell a jelenséget, az ADHD-tünetegyüttest, a viselkedészavarok formáit, okait. Az előadás során az ADHD és figyelemzavarról, a viselkedészavarok megnyilvánulási formáiról, okairól lesz szó. A résztvevők ötleteket, tippeket kapnak arra vonatkozóan, hogy hogyan viszonyulhatnak hatékonyan a problémás gyerekhez és hogyan kezelhetik a felmerülő nehézségeket tantermi keretek között.

Mészáros György egyetemi docens, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének oktatója, a Pedagógiai Antropológia Kutatócsoport vezetője. Pedagógiai tevékenységét szoros összefüggésben látja társadalmi szerepvállalásával. Vezetett már ifjúsági központot, pedagógiai szakkollégiumot is, illetve tanított hátrányos helyzetű, többségében roma fiatalokat. A konkrét valóságból a rendszerszintű problémákat felismerve strukturális változásokat lát szükségesnek az oktatásban. Kutatási és oktatási területei közé tartozik a kritikai pedagógia és pedagógiai antropológia, a tanárképzés, társadalmi nem és pedagógia, az LMBT fiatalok helyzete az iskolában.

Előadás címe: Rendszerszintű, kritikai megközelítések és pedagógiai gyakorlat

Leírás: Lehetséges-e olyan pedagógia, ami válaszol a rendszerszintű problémákra? Mik ennek az akadályai, lehetőségei és buktatói? Hogyan befolyásolják az ideológiák gyakorlatunkat, és lehetséges-e ezek lebontása? Az előadás arra keresi a választ, hogy – az elmélet és gyakorlat szerves összekapcsolódásából kiindulva – a társadalomkritikai elméletek hatással lehetnek-e pedagógiai gyakorlatunkra.

Fenyő D. György pedagógus, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. Pedagógiai pályája során a középiskolai oktatás mellett több területen is kipróbálta magát: foglalkozott roma gyermekek és fiatalok oktatásával, felnőttoktatással, szakiskolai oktatással valamint tanárképzéssel is. Közel áll hozzá a gyermek- és ifjúsági irodalom, foglalkoztatja az, hogy hogyan lehet a diákokhoz közelebb hozni az olvasást. Több különböző oktatáspolitikai dokumentum kidolgozásában vett részt, (pl. érettségi és Nemzeti alaptanterv), továbbá egyik kidolgozója volt a Szövegalkotás-szövegértés programnak.

Előadás címe: Hogyan olvasnak a diákok?

Leírás: A digitális világ, az internet, majd pedig az okostelefonok egészen radikálisan átrajzolták az olvasás helyét, szerepét kultúránkban. Viszonylag sok vizsgálat folyt már arról, hogy mit és mennyit olvasnak a fiatalok. Ez az előadás nem ezzel foglalkozik, hanem azt vizsgálja meg, hogy az olvasás technikája, módja hogyan változott meg, milyen új olvasási stratégiák alakultak ki, ez hogyan rajzolja át az embereknek a világhoz való viszonyát, és ezek együttesen hogyan hatnak az irodalom olvasására és az irodalomtanításra.